Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
A hőmérséklet különbség "kompenzálásához" szükséges áramerősségből a fütött lemez ellenállása és hőháztartási állandói lBmerep tében a napsugárzás intenzitása (kal/cm perc) számítható. A sugárzási energiát teljes egészében hővé alakitó és igy a sugárzás-intenzitás abszolút értékét mérő pyrrheHorné tereken kivül számos egyszerűbb műszer is használatos a Földfelszínre érkező sugárzás mérésére, amelyek a sugárzás intenzitásával arányos hatásokat /kettős fémből készített lemez alakváltozása, termoele- mek melegedése stb./ mérnek. Az ilyen viszonylagos értékeket szolgáltató sugárzásmérők /aktinométerek/ műszer-állandóit abszolút sugárzásmérőkkel való összehasonlítások alapján állapítják meg. A pyrrheliométerek és az aktinométerek csak a közvetlenül a Nap irányából érkező sugárzást juttatják - szűk nyílások sorozatán át - a műszer érzékelő szervéhez. A teljes sugárzást /a napsugárzás és az égsugárzás összegét/ mérő műszerek, a szolarimé- terek, közül hazánkban a Robitsch-féle szolarigraf a leghasználatosabb [29, 78. lap]. Ha a műszer érzékeny részét megfelelő nagyságú körlemezzel a közvetlen napfénytől elárnyékoljuk, a műszer csak az égsugárzást méri. A közvetlen sugárzás időtartamának mérésére szolgáló eszközök legismertebb fajtája átlátszó üveggömbből áll, amely a ráeső napsugarakat gyújtópontjában összegyűjti és a fémtartóba /"A"/ helyezett és naponta kicserélt "P" papírszalagon a Nap járásának és a napsütés időtartamának megfelelő csikót éget /7-43. ábra/. A "b" beosztás a papírcsík tartójának az állomás földrajzi szélessége szerinti beállítására szolgál. A napsütés időtartamának és a napon belüli 156 -