Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

A természet vízháztartása - 1. A Föld vízháztartása

1.2 A viz földi körforgása

A Föld vízkészletének mozgását a "körforgás" szó igen nagy mértékben leegyszerűsíti. Valójában a legkülönfélébb irányú, sebességű mozgások és folytonos halmazállapotváltozások szövevényéről van szó, amelyeknek ma még csak halvány körvonalait ismerjük.

Alig lehet ma még választ adni olyan kérdésekre például, hogy az egyes vízrendszerek vízgyűjtőterületére hullott csapadékvíz - sokévi átlagban, vagy az egyes években és évszakokban - a közeli vagy távoli óceánokból és kontinensekről elpárolgott vizekből milyen arányban tevődik össze és milyen utakon jutnak el ezek a vizek a csapadékhullás helyére.

Pedig ma már nem csak a tudományos érdeklődés tesz fel ilyen kérdéseket. Az atomenergia, a párolgást csökkentő vegyszerek, a mesterséges esőkeltés lehetőségeinek felfedezésével és az alkalmazásukra vonatkozó módszeres kutatások megindításával az emberiség olyan útra lépett, amely néhány évtized /vagy év ?!/ múlva a légköri folyamatokba, a természetes vízháztartásba való beavatkozást is lehetővé teheti.

Kövessük a körforgás szokásos sémája /l-l. ábra/ szerint mozgó víztömegek mozgását, illetve mozgási lehetőségeit.

A felhőből kivált esőcseppek vagy hókristályok egy része már útközben elpárolog. Ha az alsóbb levegőrétegek szárazak, a kisebb csapadékok lehullás közben teljes egészükben elpárologhatnak, vagyis a körforgás a Föld felszínének érintése nélkül is befejeződhet.

A Földet ért első esőcseppeket a növényzet, a talaj, vagy az épületek felülete fogja fel és egyrészük innen el is párolog.

Vízáteresztő felszín esetében hamarosan megindul a beszivárgás a talajba. Síkvidéki homokos területek talaja többnyire a legkiadósabb és leghevesebb esőzések vizét is igen rövid idő alatt teljes egészében képes elnyelni.

Meredek és vízzáró hegyoldalakon, vagy ha a felszíni talajréteg már vízzel telítődött, a földet ért esőcseppek a lejtők irányában folytatják útjukat és a folyók vízhálózatán át juthatnak vissza az óceánba, vagy a szárazföldek állóvizeibe.

A talajba szivárgott viz jórésze a talajszemcsékhez tapadva vagy a szemcsék közötti hézagokat kitöltve a felszín közelében marad és vagy közvetlenül a talajból,vagy a növények testén át elpárolog: visszatér a légtérbe.

Hosszantartó esőzések és áteresztő talaj esetében a beszivárgott vizek nagyobb mélységekig is eljuthatnak. Egyrészük csat- 13 -