Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

utóbbi a növényzet órnyékolóhatása és szélvédelme miatt csak tört részé a szabad vizfelületek párolgásának, és az éven belüli változása nem annyii'a az időjárás, mint inkább a növényzet fokozatos növekedésének a hatását mutatja 77-29« ábra/.

Á növényzettel boritott vizfelületek párolgását többnyire betonmedencékben elhelyezett mérőedónyek segítségével mérik 77-30. ábra/. A szabad vizfelületü és a növényzettel boritott mérőedények párolgásának arányszámára ilyen módon levezetett arányszámok [34] [85/l] általában nagyobbak a természetes viszonyokra jellemző értékeknél, mert az összefüggő nagy kiterjedésű nádmezők belsejében lényegesen mások a párolgási viszonyok, mint a nádmezők szélén, vagy a kisméretű kísérleti parcellákban [86]. Különösen nagyok ezek az eltérések a száraz éghajlatú vidékeken.

A növényzettel boritott vizfelületek párolgásáról hazai mérések nincsenek.A Fertő-tó vizháztartási viszonyaiból és a külföldi vizsgálatok eredményeiből következtetve a viz felületéből kiemelkedő növényzet /nád, sás, káka, stb./ esetében a szabad vízfelületének 1,1 - 1,4—szerese lehet az évi párolgás [87]. Nagyki- terjedéeü és sürü növényzet esetében az alsó, kisebb és ritkább parcellák esetében a felső határ körüli értékkel számolhatunk.

Aviz felületén elterülő növényzet /tavi rózsa, békalencse, stb./ nem módosítja számottevően a szabad vízfelületek párolgását.

A talaj párolgásának és a növényzet párologtatásának mérése

Amíg a vizfelületek esetében megfelelő méretű és elhelyezésű mérőedények alkalmazásával a természetes vizfelületek párolgását megközelítő, illetve azzal jól párhuzamba állítható adatokhoz lehet jutni, a talaj párolgásának és a növényzet párologtatásának megállapítása ilyen módon nem oldható meg.- 138 -