Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
elhanyagolható mikrocsapadékok rendszeres és összehasonlításokra alkalmas mérése különleges berendezéseket kivén [6, 165 - 169. lap] [69]. Különleges célú kutatásokhoz a csapadék mennyiségén kivül szükség lehet a csapadékvíz kémiai összetételének [68, ,26. lap], továbbá a hőmérsékletnek vagy rádióaktivitásnak az ismeretére is. Tágabb értelemben a csapadékviszonyok feltárásához tartoznak az esők, jégesők és havazások szemnagyságára illetve kristályszerkezetére vonatkozó megfigyelések is, melyeknek elsősorban a talajerózióval és a permetező öntözéssel kapcsolatban vannak gyakorlati vonatkozásaik. 7-2. Hómérések Az ország területére hulló csapadéknak mintegy 15 - 20 %-a hó alakjában hullik le, és a talaj felszínét átlagosan JO - 60 napon át hótakaró boritja. A rendszeres, hálózatszerű mérések általában a hótakaró vastagságáról és átlagos sűrűségéről ^térfogat- súlyáról, vizegyenértékéről/ nyújtanak tájékoztatást. Esetenkénti tanulmányi célokra szükség lehet a hótakaró víztartalmának /a hószemcsék közötti hézagokban folyékony halmazállapotban tározódott vízmennyiségeknek/ és a hótakaró szemszerkezetének /a hópelyhek kristály-szerkezeti sajátosságainak./ a mérésére is [56] . A hótakaró vastagságát /magasságát/ az ország valamennyi csapadékmérő állomásán hosszú idő óta naponta rendszeresen mérik. A mérés cm beosztású mérőléccel, az észlelő által a tágabb környezetre jellemzőnek Ítélt helyen történik. A több méter hosszúságot elérő, állandó alépitményü hómérő oszlopok elhelyezésére hazai adottságok között nincs szükség. Hosszabb évsorozat rendszeres hóvastagsági adataiból az év azonos hónapjainak dekádjaiban, vagy pentádjaiban észlelt hótakaró vastagságok egyszerű nagyságrendi csoportosítása utján megszerkeszthető az egyes állomások hóviszonyainak időbeli alakulásáról összefoglaló képet nyújtó gyakorisági ábra /7-20. ábra/. A pontonkénti /állomásonkénti/ hómérésekből a szél okozta hófúvások és a hóolvadás helyi egyenlőtlenségei miatt csaknem lehetetlen valamely nagyobb terület átlagos hótakaróvastagságának a megállapitása. Hegyvidéki területeken célszerű az adatok feldolgozását a tangerszint feletti magasság szerinti szétválasztással végezni. Ilyen módon viszonylag szűkös adatanyag alapján is- 126 -
