Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
A csapadékadatok forrásai Magyarország területén - amint a 6-1. ábráról kitűnik - hosszú múltra visszatekintő és az ország földrajzi adottságaihoz mérten meglehetősen sürü csapadékmérő hálózat működik. A csapadék ószeleléssel ez idő szerint foglalkozó intézményekről a 6-2. táblázat nyújt áttekintést. A hosszabb időre visszanvulóyállomásonkéntifeldolgozások számára a csapadékadatok legfőbb forrásai a meteorológiai és vízrajzi /hidrológiai,/ évkönyvek. A meteorológiai évkönyvek az 1871 - 96 évekből évenként egy-egy kötetben jelentek meg és csapadékadatokat csak meglehetősen kivonatosan közölnek. Az 1897 és 1915 közötti években évenként négy kötetben megjelenő évkönyvek IV. kötetében átmenetileg bővültek az adatok, majd az ismét szükebb terjedelemre korlátozódó további kötetekben újra csökkent az adatközlés részletessége. 1959-től kezdődően az Országos Meteorológiai Intézet évkönyveket nem ad ki. Az adatok az intézet adattárában, kéziratban állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az 1876 - 1916 évekről "Vízállások" elmen megjelent vízrajzi évkönyvek bő táblázatos anyagot és igen részletes grafikonokat közölnek a naponkénti csapadékokról. 1917 és 1929 között lényegesen csökkent az évkönyvek terjedelme, majd>JJ950- tól kezdődően ismét egyre növekvő terjedelemben találhatók bennük'időjárási adatok, elsősorban csapadék adatok. Jelentékenyen tovább bővült a vízrajzi évkönyvek időjárási része 1959-töl» amióta az elmaradt meteorológiai évkönyveket igyekszik - legalább részben - pótolni. Az ország csapadékviszonyairól több alkalommal készültek összefoglaló jellegű feldolgozások [30] [70] [71] [72] , amelyekben folyóink vízgyűjtőjének a szomszédos országok területére eső részéről is találhatók adatok. Különleges csapadékmérések A fentebbiekben a szokásos /hálózatszerű/ csapadékmérésekkel ismerkedtünk meg, amelyek pontonkénti észlelések utján tájékoztatnak a Föld felszínére hullott csapadékmennyiségek területi és időbeli eloszlásáról. Az alábbiakban néhány ritkábban alkalmazott, különleges rendeltetésű csapadékmérési feladatról emlékezünk meg. Az elmúlt világháborúban légvédelmi célokra alkalmazott radarberendezések hivták fel a figyelmet a radarral történő csapadékmérés lehetőségére. Ilyen berendezésekkel mintegy 150 - 200 km
