Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
b/ Belvízrendezéssel1^* vagy nagyobb vízgyűjtőterületek árvízi viszonyaival kapcsolatos tervezéseknél gyakran felhasználják a többnapos nagycsapadékok gyakorisági adatait. A többnyire 1 nap és 10 áap közötti időegységekben végzett feldolgozás /7-17. ábra/ elvi /módszertani/ szempontból nem különbözik a zápor csapadékokétól. Minthogy ilyen vizsgálatokhoz többszáz állomásról állnak rendelkezésre adatok, és köztük bőven előfordulási valószínűség, p % 7-17. ábra Példa a többnapos nagycsapadékok gyakorisága vizsgálatára [61, 175. lap] van 40 - 50 évet is elérő adatsor, a feldolgozást általában havonkénti szétválasztással végzik. A hó alakjában hallott csapadékot a közelmúltban végzett feldolgozások [59] nem lehullásuk, hanem elolvadásuk időpontjában veszik figyelembe. A többnapos nagycsapadékokról több alkalommal készült már szélesebbkörü feldolgozás az ország belvízjárta területeire vonatkozóan [60j, [61] de a zápor csapadékoknál említett tá- gabbkörü éghajlati összefüggések feltárása és az eredmények áttekinthető és könnyen kezelhető alakban való összefoglalása még a jövő feladata. A 7-5. táblázat világviszonylatban, a 7-6. táblázat pedig hazai állomások adatai alapján foglalja össze néhány nevezetes zápor, illetve hosszabb csapadékos időszak adatait. Be Ívizeken a természetes lefolyás nélküli területek /az árvizek szintjénél mélyebben fekvő, árvíztől védett területek/ felszínén vagy fedőrétegében felhalmozódó káros vizeket értjük^ amelyeknek levezetéséről az ország területén 26 000 km osszhosszuságu csatornahálózat és 250 szivattyútelep gondoskodik. I- 120 i
