Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések

a/ Csapadékt rképek szerkesztésére többnyire a területi csapadékátlagok törzsértékeinek, vagy egy-egy rendkívüli felhőszakadásuk részletes vizsgálata esetében kerül sor.

A csapadéktérképek szerkesztése a kiindulásul szolgáló állomások adatainak a kívánt célra megfelelő méretarányú alaptérképen való pontonkénti ábrázolásával kezdődik. Az alaptérképnek a domborzati viszonyok főbb adatait is tartalmaznia kell, mert a kerekszému csapadékmagasságok helyeit kijelölő görbék /izohiéták, csapadékvonalak/ szerkesztésekor az egyes állomások adatai közötti interpoláláskor nemcsak a vízszintes távolságokat, hanem azt is figyelembe kell.venni, hogy a csapadék mennyisége a tengerszint feletti magassággal növekszik.

A csapadékvonalak szerkesztése nem gépies interpolálások sorozata. Ha a szomszédos állomások adatai és a domborzati viszonyok között ellentmondások mutatkoznak, a csapadékkeletkezés fizikai-földrajzi sajátosságainak és a kérdéses állomások fekvése alapján kell mérlegelni, hogy sajátságos helyi csapadék-gócokról, illetve csapadékszegény foltokról, vagy pedig egyszerűen hibás, a tágabb környezetre nem jellemző mérési adatokról van szó.

A csapadékvonalak megszerkesztése után a területi csapadékátlag meghatározása a térfogatszámitás és térfogatkiegyenlités szokásos módszerei szerint történik, aminek során az egyes csapadékvonalak közötti /vagy az általuk közrefogott/ területeket planimetrálással, vagy méginkább egyszerű négyzethálózatos területmérő hárfával határozzuk meg /lásd az '*Utmutató"-ban a 3. gya- korlatot^.

b/ A csapadéktérkép szerkesztése helyett szóba kerülhet az állomások adatainak súlyozott átlagolása is. A területi átlagérték számításának ez a megoldása minden állomást az általa "képviselt" rész-terület nagyságának megfelelő súllyal vesz figyelembe.

Az egyes állomásokhoz tartozó területrészeket sikvidéki területek esetében az állomás helyszínrajzi vázlatán a szomszédos állomásokat összekötő egyenesekre szerkesztett felező merőlegesek által körülhatárolt sokszög jelöli ki /poligon-módszer/ /7-9/a. ábra/.

Hegyvidékeken az egyes állomások által jellemzett részterület nagyságának megállapitása a terület magassági övezetek szerinti megoszlását jellemző ábra /hipszografikus-görbe,/ alapján történhetik (7-9/b. ábra; 3. gyakorlat).

108 -