Szesztay Károly: Hidrológia I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
Hidrológiai észlelések és feldolgozásuk - 7. Hidrometeorológiai észlelések
szöge mindjárt megadja a javitótényező értékét is, amellyel a kérdéses időszak észlelési adatait szorozni kell, hogy a kijelölt időszakéival homogének legyenek. A kettős összegezési módszer sikeres alkalmazásának feltétele, hogy a 7-6. ábra szerinti kiegyenlitővonal közelítően egyenes legyen és a tengelyeket ne messe a koordinátarendszer kezdőpontjától túlságosan távol. Az észlelési adatok egyöntetűségét, és a kivánt cél szempontjából jellemző voltát helyszíni összehasonlitó mérésekkel is lehet vizsgálni, amikor a különböző tipusu vagy elhelyezésű mérő- berendezésekkel párhuzamos észlelések folynak. Természetesen ehhez időre és pénzre van szükség. A hiányzó adatok pótlása A legtöbb gyakorlati célra hosszú és megszakítás nélküli adatsorokra van szükség. Az észlelések i’jblyamatosságát megzavaró különféle okok miatt yaz észlelő é„s helyettesének egyidejű akadályoztatása, a mérőhenger eltörése, vagy a felfogó edény meghibásodása, háborús események, stb.y a több évtizeden át megszakítás nélkül tartó csapadék észlelések meglehetősen ritkák. Az észlelőhálózat fokozatos fejlesztése és átalakulása folytán gyakoriak a viszonylag rövid /néhány évnyi/ adatsoru állomások. Gyakran előfordul, hogy hiányzó adatokat kell pótolnunk, vagy rövid adatsorokat meghosszabbítanunk. Ez a felhasználás gyakorlati célja és a rendelkezésre álló adatok szerint sokféleképpen történhet. Az alábbiakban bemutatott néhány példa korántsem meríti ki az előforduló feladatokat és a megoldási lehetőségeket. Jórészük a csapadékon kivül más hidrometeorológiai és hidrológiai elemek /hótakaróvastagság, hőmérséklet, páratartalom, párolgás, lefolyás, stb.y esetében is felhasználható. 1. Ha valamely rövid adatsoru állomás "i" évnyi időszakra vonatkozó átlagos csapadékából a kérdéses állomás XQ törzsértékét /sokévi átlagát/ kell megállapítani, legegyszerűbben az- 104 -