Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

Körrendelet az öntözésekről Valamennyi ármentesítő társulatnak. 1902. évi január hó 13-án 4614. szám alatt kiadott leiratomban felhívtam a társulatok figyelmét az 1900. évi XXX. t.c. azon rendelkezéseire melyek a társulatok részére különösen tág működési kört biztosítanak a közérdekű öntöző csatornáknak az öntöző érdekeltségek szervezésével való lé­tesítése körül. Minthogy az öntözési berendezések létesítése az 1900. évi XXX. t.c. által nyújtott állami támogatás dacára azért sem hódít tért, mert a csatornahálózat kiépítése tetemes költséggel jár a gazdaközönségünk az ily beruházások gazda­sági értékében még nem bízik eléggé, szükségesnek tartom, hogy az öntözés előnyeinek szembetűnő kimutatása céljából oly helyeken, ahol az sikeresnek ígérkezik, mintatelepek létesíttessenek. Az ármentesítő társulatok árterületein az ármente­sítő munkálatok következtében állandó öntözésre alapított mintatelepek berendezése a vízkivétellel járó nagy költ­ségek miatt, legtöbb helyen akadályokba ütközik s bár szí­vesen veszem, ha a társulat az árterületén netán ily célra helyesen kihasználható területekre s viszonyokra a figyelmet felhívja: az ármentesítő társulatoknál, mégis inkább a nagy­vizek által hozott iszap trágyázó hatásának példákkal való kitüntetését tartom célravezetőnek. Ily öntözésre való berendezéshez ugyan a törvényes kedvezmények nem biztosíthatók, mert a víz kihasználásának lehetősége bizonytalan körülményektől van függővé téve s a kihasználás oly rövid tartamú, hogy nagyobb beruházásokat meg nem bír, mégis az ily egyszerű berendezéssel és ily ke­vés költséggel létesíthető öntözések a birtokosságot után­zásra fogják buzdítani s ily öntözések utóbb a gazdaközönség összerejéből is létesülni fognak, sőt az eredmény nagyobb öntözőcsatornák építésére buzdítani. x M.kir. Földmívelésügyi Miniszter 427B8/V/4. szám/1903. OVL.11.17.1. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom