Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
jellemezte: "a talajjavítás ügyének sikeres előmozdítása szempontjából kitűnően felelt meg, mert a mérnöki személyzet egyedül kultúrmérnöki hivatásának szentelhette minden idejét." Ezt a nagyarányú tevékenységet az a sokezer holdnyi lecsapolás alagcsövezés, és öntözés jelzi, mély első kultúrmérnökeink munkája révén létesült. A napfényes oldalnak azonban meg van a maga árnyéka is! Ez az erőteljesen meginduló kultúrmérnöki munkáknál abból a szempontból mutatkozott, hogy az egységes vízjogi törvény hiánya miatt az egyes munkák engedélyezése igen hosszadalmas volt, az öntözések engedélyezése pedig általában nem is volt lehetséges. E nehézségek miatt a munkák elsősorban a nagy uradalmakban létesültek, ahol a víz továbbvezetésére szükséges csatornák területének megszerzése nem volt probléma és a munkálatok költsége is rendelkezésre állott. Nem igen volt azonban lehetőség a sok-sok kisbirtokos érdekében álló, csakis idegen területek felhasználásával megoldható vízrendezések megvalósítására, s ezért a kultúrmérnökség első évtizedét csaknem kizárólag a nagybirtokok talajjavítása jellemzi . Kvassay Jenő jókor felismerte a talajjavítások elé tornyosuló akadályt s már 1881-től kezdve megindította a munkát a vízre vonatkozó összefoglaló jogszabályok megalkotására. Ez a munka, melyben Kvassayt Kovács Sándor és Del' Adami Rezső támogatták, éveken át. tartott, míg végre a törvényhozás elé került a vízjogról szóló törvénytervezet, melyet 1885-ben iktattak törvénytárukba. A vízjogi törvény adta meg a lehetőséget, hogy a munkákat kisbirtokosok, vagy az ezekből alakuló érdekeltségek is végrehajthassák és a kultúrmérnökök munkája a nagybirtokok talajjavításairól fokozatosan a kisemberek gazdálkodását előmozdító munkálatokra térhessen át. Ma a helyzetkép már fordítottja az első évtizednek! Kultúrmérnöki hivatalaink alig végeznek olyan munkálatokat, amelyek kizárólag egy-egy nagybirtok érdekében állanak, ellenben tetemesen megszaporodtak az érdekeltségek és községek által kívánt talajjavítási és vízrendezési munkálatok.
