Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)
Hugó is. Az akkori igen nehéz pénzügyi helyzet ellenére Sajó Elemér célszerűnek látta, hogy a tervezést már ekkor megkezdje. Amikor 1937-ben az öntözéses gazdálkodás szinte váratlanul az érdeklődés előterébe került, Sajó Elemér előrelátásának volt köszönhető, hogy a szükséges munkálatokat késedelem nélkül megkezdhették. Lampl Hugó az Öntözésügyi Hivatal felállításának első percétől a Hivatal műszaki vezetője, érdemi irányítója volt, először mint Kállay Miklós helyettese, majd kinevezett elnökként, utóda. Ezt elismerten nagy tudásának, széleskörű ismereteinek, illetve szinte korlátlan szervező- és munkakészségének köszönhette. Rácáfolt arra - az akkor közkeletű - véleményre, hogy a mérnökök nem tudnak adminisztrálni: erre példa a Hivatal évi jelentéseinek és az Öntözésügyi Közleményeknek magas színvonala. 1943-ban történt kinevezését az addig mostohán kezelt mérnöki kar rég óhajtott saját diadalának tekintette. Nem véletlenül írta neki Pech Béla: "Végre egy eset, amikor mérnököt megillető illusztris állásra csakugyan mérnököt helyeznek." Lampl Hugó tudományos ismeretterjesztő előadásokkal, kiadványokkal, újságcikkekkel igyekezett változtatni azon az ellenséges közhangulaton, amely vádolta a vizimérnököket, hogy kiszárították, elszikesítették az Alföldet, klímáját megváltoztatták. Öntöző mintatelepek /Kunhegyes, Tiszaőrs, Endrod, Békés stb./ kialakításával, felvilágosító munkával igyekezett megváltoztatni a gazdák öntözésellenes hangulatát. Vezetése alatt álló Öntözésügyi Hivatal fennállása idején /1937-1948/ megépítették a tiszafüredi, a hódmezővásárhelyi és a körösvölgyi öntözőrendszert, a békésszentandrási vízlépcsőt, a hortobágyi árvízkaput és a Keleti főcsatorna Hajdúnánás és Balmazújváros közötti 25 kilométeres szakaszát. At öntözőművek létesítésénél fontos műszaki, gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vettek. Ez az időszak az öntözés fejlesztése szempontjából igen fontos volt, mert erre az időszakra esett a további fejlődést