Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

I. "Az 1937. évi XX. t.c.-kel felállított Országos Öntözésügyi Hivatal története és annak kulisszatitkai." (Lampl Hugó visszaemlékezése)

bányai Kultúrmérnöki Hivatal munkatársa lett. Főleg kisvízfolyások rendezésével foglalkozott, de javaslatot tett a Felső-Vág lépcsőzésére és az ezzel kapcsolatos vízhasznosításra is. 1913-ban Rohringer Sándorral együtt Kassára került. Egyéb munkája mellett a vízmester-iskolában is tanított. 1918-ban a Czverdely Andor által vezetett miskolci Kultúrmérnöki Hivatalba került, amelynek később vezetője lett. Itt ismerkedett meg behatóbban az öntözés problémáival. Ez döntő jelentőségű volt további életére, mert ettől kezdve az öntözés lelkes híve lett és irodalmi működése is ennek jegyében kezdőtött. 1933-ig a Miskolci Kultúrmérnöki Hivatalt vezette, majd az FM. Vízügyi Műszaki Főosztályának kerületi felügyelője lett. Tagja volt a Hármas Öntözési Bizottságnak, amely mezőgazdából, talajtani szakemberből és vízimérnökből állt. Vezető szerepe volt az F.M. azon bizottságában, amely az öntözési kerettervet készítette. Az Országos Öntözésügyi Hivatal munkájában közvetlenül nem vett részt, mert időközben a vízügyi szolgálat vezetésével bízták meg. 1943-ban nyugállományba vonult. A felszabadulás után ismét szolgálatba lépett. A vízügyek egységes állami kezelésbe vételénél szakértői és tanácsadói szerepet töltött be. 1948-ban az Országos Vízgazdálkodási Hivatal szolgálatába került és 19491953. között a Földmívelésügyi Minisztériumban az ötéves öntözési program kidolgozásában végzett irányító munkát. 1953-tól 1955-ig, másodszori nyugdíjazásáig a Vízügyi Tervező Irodánál dolgozott. Az Alföld öntözéséről szóló írását 4. sz. alatt közöljük. 13. A 13. és 14. dokumentum szám alatt az elvégzendő munkálatokról és a felállítandó hivatalról készült előterjesztés szövegét közöljük. 14. 8., 9., és 12. szám alatt a M.Kir. Földmívelésügyi Minisztérium VI.

/B. Tervező Csoport által készített