Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
a népszaporodás kívánt volna s ezért az 1880-1890-ig terjedő évtizedben az ármentesítés munkája szünetelt. Újból csak akkor kezdődött meg, amikor a népszaporodás ismét erőteljesebb lett. Az ármentesítés munkája a szántóföldi termelést hozta előtérbe- Ezt nagyban előmozdította az 1880-as évek kedvező búzakonjuktúrája s ezzel kapcsolatban búzánk kiviteli lehetősége, ami ebben az időszakban a zöldmező-gazdálkodást teljesen háttérbe szorította. Midőn azonban a századforduló után a tengerentúli államokban nagyarányú és gépesített búzatermelést vezettek be, a magyar búza kivitele mind nehezebbé vált és a világpiacon nagyon erős versennyel kellett a küzdelmet felvennie. Trianon után a helyzet megváltozott és a népesség erőteljes szaporodásával arányban nem tudunk újabb termőföldeket állítani a termelés szolgálatába. De súlyosan esik latba a szóbanforgó kérdés elbírálásánál hazánk éghajlatának szerepe, nevezetesen az Alföld csekély és amellett szeszélyes csapadékeloszlása is. Hazánk éghajlata a mezőgazdasági termelésre a meleget és a napfényt tekintve, kielégítő, míg a növényzet fejlődéséhez szükséges csapadék - ennek évi átlagos értékét tekintve - körülbelül azon a határon van, ami a rendszeres termelést még lehetővé teszi. Sajnos azonban a csapadék eloszlása a termelés időszakában rendkívül veszélyesen változik. Egyes nagyobb záporok nagymennyiségű vízhozamát a növényzet csak kis részben tudja hasznosítani, a nyár második felében elég gyakran bekövetkező esőhiányok pedig a növényzet fejlődését a vízhiány miatt hátráltatják és végeredményben a terméseket csökkentik, esetleg meg is semmisítik. Hazánk csapadékviszonyai miatt az évi termések az átlag körül nagymértékben ingadoznak és a termelés nélkülözi azt a biztonságot, ami nélkül a gazda nem készíthet reális előzetes számvetést és részben ez az oka, hogy a költségesebb belterjes gazdálkodás nagy kockázattal jár. Az Alföld csapadékviszonyait vizsgálva, azt találjuk,
