Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
Országos öntözésügyi Hivatal, másrészről az öntözhető területbe eső ingatlan tulajdonosa, haszonbérlője, javadalmasa, haszonélvezője, illetőleg az öntözhető területen működő vizitársulat között létesítendő szerződésben kell megállapítani. 7. §. /1/ Azok az érdekeltek, akik öntöző vizitársulat megalakítását kívánják, kötelesek műszaki tervezetet, továbbá a területek és a tulajdonosok szerint összeállított kimutatást készíteni arról az egész területről, amelyre a megalakítást kívánják és a kimutatásba felvett összes érdekelteket a megalakulás elhatározása végett közgyűlésre meghívni. /2/ Az érdekeltek terület szerint számított egyszerű többsége az öntöző vizitársulatot az /1/ bekezdésben meghatározott területre vagy ennek egy részére a kisebbségre kiterjedő hatállyal is megalakíthatja, feltéve, hogy a kisebbség bevonása nélkül célszerű Öntözés meg nem valósítható és, hogy azok az érdekeltek, akik az öntöző vizitársulat megalakulását kívánják, az összes érdekelteknek személy szerint legalább egyharmadát képviselik. /3/ Az /1/ és /2/ bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az érdekeltek nem új öntöző vizitársulatot kívá-nnak alakítani, hanem meglévő vizitársulatba kívánnak belépni. /4/ Az 1885 XXIII. t. c. 131. §-a és az 1900. XXX. t.c. öszszes rendelkezései hatályukat vesztik. Az 1885. XXIII. t.c. 84, 117., 121. és 124. §-ainak rendelkezése ellenben a jövőben az öntöző vizitársulatokra is kiterjednek. 8. §. /1/ Az öntözéses gazdálkodásra berendezkedés céljából az öntözési alapból 10,000.000 pengős kereten belül kölcsönöket és segélyeket szabad nyújtani. /2/ A minisztérium rendelettel megállapíthatja a kölcsön,illetőleg segélynyújtás előfeltételeit és korlátait, továbbá a kölcsönszerződések tartalmát. 4. Zárórendelkezés 9» §. A jelen törvény hatálybalépésének napját a minisztérium rendelettel állapítja meg.