Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)

II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből

szükségleteinek fedezésére egyik legfontosabb problémának tartja a magyar Alföld öntözését és minden protein-produktumot, amit ott elő lehet állítani száz százalékig hajlandó átvenni abból a célból, hogy az Alföld öntözésébe befektetendő tőkék amortizációs kamatait lucerna- és egyéb takarmánynövények zöldkoncentrátum formájában, azaz fehérjében visszakapja . Körülbelül hat-nyolc évvel az öntözés megindítása után azután megindul a perfektül kitenyészthető és a külföldi igényeinek teljesen megfelelő, minden egyéb eredetű gyümölcsnél zamatosabb magyar gyümölcs kivitele; hogy pedig ennek lehetőségei is megfelelnek a realitásnak, ezt legjobban láthatjuk Középeurópa 11 országának 1929-iki, tehát normális gazdasági viszonyoknak megfelelő következő beviteléből, amelyben az úgynevezett déli gyümölcsök nem foglaltatnak. Gyümölcsbevitel az 1929. évben. /Alma, körte, birs, kajszi- és őszibarack, meggy, szilva, ringló, mogyoró, dió és aszalt-gyümölcs./ Nagybritánnia 4,419 603 q P 359 ,699 804 q ú 81 38 Németország 3,571 038 " H 223,600 968 " H 65 42 Franciaország 802 306 " M 52,976 250 " II 72 29 Svédország 396 870 " H 40 ,412 680 " 101 87 Csehszlovákia 456 622 " il 20,438 790 " M 62 23 Dánia 302 168 " " 24 ,973 720 " II 02 03 Svájc 207 861 " H 24 ,432 379 " II 83 90 Né

metalf öld 340 866 " il 23,146 200 " II 67 07 Lengyelország 123 438 " 11 9,640 036 " II 78 09 Olaszország 120 263 " M 0 ,024 961 " M 66 73 Belgium 109 384 " 1 ! 6,789 600 " " 62 30 Összesen : 10,930 499 q P 802,135 188 q á 73 4 5 De már azért sem kell a gyümölcstermelés terén Magyarországon túlprodukciótól tartani, mert a kultúrember igényei a gyümolcsfogyasztás terén olyan rohamosan fokozódnak, hogy semmi kétség sem merülhet fel aziránt, hogy a magyar Alföld öntözött gyümölcseinek termését Európában mindig el fogjuk tudni helyezni, anélkül, hogy ezzel a nemzetközi 1,2 0