Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
talható pangásából akkor is egészen rövid idő alatt ki vergődnénk, hogyha más nemzetek a világszerte tapasztalható bajokba és azok következményeibe még jobban belesüllyednének is. Azok, akik Alföldünk öntözése érdekében a közvéleményt irányítani igyekeznek, törekvéseikért nem elgáncsolást, nem lekicsinylést és nem fölényes kezelést, hanem meghallgatást, megbecsülést és támogatást érdemelnek. A hivatalos k ö r ö k egy részénél e törekvésekkel szemben tapasztalható ellenállás határozottan alaptalan és e köröknek mihamarabb rá kell jönniök arra, hogy nem egyes jóhiszemű képzelődő elmék tolakodása, hanem az általános magyar gazdasági érdek döngeti a külvilágtól elzárkózó hivatalok kapuit. Magyarország sorsára nem közömbös az, hogy mezőgazdasági művelés alá fogott területének felerésze, a magyar Alföld, bőven terem-e vagy szűkösen. Nem közömbös az, hogy e felerész képes-e a közterheket viselni, avagy a többi országrésznek kell helyette is azt megfizetni. Nem közömbös az, hogy az ország lakossága a közterhek nyomááa alatt egyre jobban eladósodik-e vagy meglévő adósságaitól szabadul. Ne hitegessük magunkat azzal, hogy Trianon orvoslása bajainkat meggyógyíthatja. Bajaink fő oka abban rejlik, hogy Alföldünk tehát az ország fele n e m t u d a világgazdasági helyzetben.és az ő saját mai állapotában h a s z o n n a 1 g a z d á 1 k o d n i. E bajon csak magunk segíthetünk. E segítésnek az a módja , t az eszköze és a feltétele, hogy Alföldünket öntöző gazdálkodásra rendezzük be. Éspedig cselekedjünk mielőtt felettünk minden összeomlik Hazánk földje idegenek kezére jut, vagy eltartott osz tályaink felett összecsapnak a belső felfordulás hullámai. Ezt kerülhetjük el a g y o r s c s e 1 e k v é s s e 1 a cselekvés az általános öntözési tervezet elkészítésével és az űj Hortobágy műfolyó munkálatainak megindításával kezdődiik, folytatása pepdig már önmagától következik.
