Szerényi Imre (szerk.): Szemelvények a magyar öntözés történetéből (Források a vízügy múltjából 6. Budapest, 1988)
II. Dokumentumok a magyar öntözés történetéből
veszteségekkel együtt, a megöntözendő területet átlagosan egész évi 30 centiméternyi elborító vízrétegben állapítottam meg, ami, más a kérdéssel foglalkozó vizimérnökök számításaival is egészen megegyezik, noha mindannyian külön-külön úton jutottunk ez eredményre. Ugyanezt mondják azonban az öntözés lényegével ismerős mezőgazdák, valamint talajunkat és éghajlatunkat tanulmányozó szaktudósok is. Tehát, hogy félreértés ne legyen, megismétlem, hogy a Tiszán, árvizek alak jában, egy évben is annyi víz hagyja el országunk határait, mint amennyi egész Alföldünk megöntözésére három évben is elegendő lenne. Azt mondhatná valaki, ime én estem bele az átlagszámításba, mert ezek a Tiszán legtöbbnyire és túlnyomólag nem akkor vonulnak le, amikor a száradó talajnak megöntözéshez vizükre szükség volna. EZ igaz is. Sőt az is igaz amit az Alföld megöntözésének elemzői; mondanak, hogy ugyanis a hegyvidéken, amit tőlünk ellenséges mohó szomszédaink elragadtak, többé völgyzárógátak segítségével vízgyűjtő műtavakat, készíteni nincsen módunk, s így nem tudjuk a tavaszi árvizeket nyárára ott elraktározni Alföldünk számára. Mondom, ez csakugyan igaz. Dehát ki akadályoz meg bennünket abban, hogy a víz elraktározására alkalmas műtavakat kiszolgálandó Alföldün kön magán, esetleg annak közvetlen közelében csináljuk meg? És akadályoz-e bennünket abban, hogy a megáradt folyók víztömegei Alföldünkön magán visszatartsuk, magunknak megtartsuk? Tudomásom szerint sem az egyik, sem a másik intézkedésnek akadálya nincs. Tudok olyan tervről, amely az árvizek egy részét ma-* gában a Tisza folyó medrében gondolja visszatartani, sőt tudok olyanról is, amely alkalmas hullámtereken és az árvétielmi töltéseknek külső oldalán kínálkozó területeken gondolja a tavaszi árvizeket nyaráig eltenni. Mindez a vízmennyiség azonban az Alföld egész megöntözésére nem is elegendő és nem is olyan helyen volna^ honnan az Alföldnek 112
