Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Ivóvízellátás
amelynek vizét minimális beavatkozással (ülepítés, klórozás) ivásra alkalmassá lehet tenni, kivételes ritkaságszámba mennek szerte a világon. A közüzemi vízművek vízforrásai hazánkban. Ma Magyarországon a közüzemi vízművek évi összes víztermelésének 10%-a felszíni, 90%-a a felszín alatti vízkészletből származik. A felszíni vízkészletet a nagyobb vízfolyások (Duna, Tisza) mentén elhelyezkedő városok vízmüvei veszik igénybe. A felszín alatti vízkészletre települt ivóvízművek nagyobb részben a felszín közeli kavicsteraszok1 és a 100 m alatti mélységbeli víztartó rétegek vizét termelik ki, kisebb részben karsztforrások1 2 vizét hasznosítják. A víz kitermelésének módja a helyi vízbeszerzési lehetőségektől függően változik, a következők szerint: — felszíni vízkivételi művek (felszíni vizek kitermelése), — aknautak, medergalériák, csőkutak, mederkutak, csápos kutak (a parti szűrésű vizek, a kavicsteraszok vizeinek kitermelése), —- mélyfúrású kutak (a mélységbeli víztartó rétegek vizeinek kitermelése), — forrásfoglalások, karsztaknák (a karsztforrások vizeinek kitermelése). A mélységi vizeknek különösen az Alföld vízellátásában (44. ábra), a karsztvizeknek pedig a Dunántúl (és a Bükk hegység) vízellátásában van kiemelkedő szerepe. Sajnos az elmúlt évtized során a vízkészletek általános minőség- romlásának lehettünk tanúi. A nitráttartalom növekedése a parti szűrésű vízkészletből termelt víz 60%-ánál, a karsztvíz 10%-ánál és a talajvíz 90%-ánál nőtt. Ez utóbbi vízkészlet — kevés kivételtől eltekintve -—- az ivóvízellátásban távlatilag már nem vehető igénybe. A minőségromlás mellett az elmúlt évtizedek során újabb 1 Kavicsterasz: vízfolyások völgyoldalán, a folyó mentén különböző magasságokban húzódó területsáv, amelyet a folyó (kavics, homokos kavics) hordaléka alkot. Az ebből a rétegből kitermelhető és a víztér (folyó) felől folyamatosan pótlódó vízkészlet a parti szűrésű víz. 2 Karsztforris a karszt, illetve karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) üregeiben, járataiban, hasadékaiban elhelyezkedő víz. 159
