Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Folyók és tavak szabályozása

legkisebb mélységeket, a legnagyobbakat pedig a kanyarulatok tetőpontjában, a homorú part közelében. A medermélységek az átmeneti szakaszoktól a kanyarulatok tetőpontja felé növekszenek, a kanyarulatokban tehát medencék alakulnak ki, s e medencéket a kis mélységű átmeneti szakaszok — a gázlók — választják el egymástól.

A víz és a hordalék mellett bizonyos esetekben a folyón keletkezett jég, főleg pedig annak nagy tömegekben, torlódásokkal, rövi- debb-hosszabb ideig tartó megállásokkal való, lüktetésszerű levonulása is okozhat egyes helyeken jelentősebb mederváltozásokat. A partrongálásokon kívül pl. úgy, hogy a jégtorlaszok által leszűkített mederszelvényben a megnövekedő sebesség kimélyüléseket okozhat, a kimélyülések helyéről elsodort mederanyag pedig lejjebb zátonyok (gázlók) formájában lerakodhat. A jég hatásai közül különösen a jégtorlódások árvízveszély-növelő szerepe fontos, amiről szóltunk.

97

28. ábra. A víz mozgása a folyókanyarban

1 -1 keresztmetszet