Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Árvízvédelem
Az árvízvédelem Magyarországon Hazánkban az árvízvédelemnek — az ország helyzetéből, fekvéséből adódóan — különleges jelentősége van. Létkérdés a biztonságos árvízvédelem. Hogy mért? Országunk teljes területével a Duna vízgyűjtőjén, ezen belül a Kárpát-medence vízrajzilag egységes területének legmélyebben fekvő részén helyezkedik el. Területe kereken 93 000 km2, amely a Duna vízgyűjtőjének (817 000 km2) 11,4%-a. Az ország területének közel 70%-a alacsonyabb a 200 m-es tengerszint feletti magasságnál, és alig 1 %-a emelkedik az 500 m-es szint fölé. Az ország keleti része — a Tiszántúl — a legmélyebb, az itt elterülő síkság tengerszint feletti magassága 80—100 m között változik. A folyók a hegyvidéki vízgyűjtőkről érkeznek az ország területére, és túlnyomórészt a magyar Alföldön keresztül folynak le. Ez azt jelenti, hogy a nagy esésű vízgyűjtőkről a magyarországi síkságra lépő folyók esése nagymértékben csökken, és az egyes folyók árvizei e területeken torlódnak. Ennek következtében kereken 25 000 km2, az ország összterületének 27%-a (beleértve a folyók hullámterét is), a síkvidéki területeknek pedig 40 %-a árterület, azaz a legmagasabb árvizek szintje alatt felkszik (23. ábra). Ez a körülmény önmagában is olyan árvízmentesítési problémát jelent, amely Európában egyedülálló és talán csak Hollandia helyzetéhez hasonlítható, ahol az összterület 20%-a fekszik a tenger szintje alatt. A helyzetet súlyosbítja hazánk különleges éghajlata, amelyet három hatás, az atlanti-óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri befolyásol attól függően, hogy éppen mely légáramlatok érvényesülnek. A Kelet-Európából érkező kontinentális áramlatok nyáron tartós forróságot és szárazságot, télen tartós, kemény hideget okozhatnak. A nyugatról, az Atlanti-óceánról vagy a délről, a Földközitengerről érkező nedves légáramlatok mérsékelhetik a szélsőséges hőmérsékleti értékeket, de ugyanakkor kiadós csapadékot hozhatnak, amelyek a Duna vízgyűjtőjének bármely területén, az év bármely időszakában nagy intenzitású, kiterjedt esőzéseket okoz79
