Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Árvízvédelem
Árvízvédelem Alapfogalmak. Az árvízmentesítés célja, hogy a folyómederből kilépő árvizek szétterülését megakadályozza, meghatározott sávra korlátozza s ezzel mentesítse az elöntésektől a folyó menti területeket, és ott biztonságossá tegye az emberi településeket, a közlekedést, a mezőgazdasági és ipari termelést; azaz a fölösleges vizeknek a legkisebb kártétellel való levezetése. Árvíz akkor keletkezik, ha a folyó vízgyűjtő területére az átlagosnál nagyobb mennyiségű vagy rövid időn belül nagy mennyiségű (nagy intenzitású) csapadék hullik, illetve a hó alakjában tározott vízmennyiség tavasszal hirtelen elolvad. Árvizet okozhat a folyó medrében keletkező vízfolyási akadály (pl. jégtorlasz) is, amely felduzzasztja a folyó vizét. Az árvizek szétterülését megakadályozhatjuk árvízvédelmi gátak (töltések) — ott, ahol a beépítettség (városokban) miatt a földtöltés építésére nincs hely, árvízvédelmi falak — építésével, csökkenthetjük az elárasztásnak kitett területek veszélyeztetettségét az árvizek egy részét visszatartó tározók vagy ún. árapasztók segítségével, azaz az árvíz egy részének más alkalmas befogadóba (tóba, folyóba) való átvezetésével. Az a legmagasabb árvízszint, amely ellen a területet biztosítani kívánjuk, s amelynek figyelembevételével az árvízvédelmi műveket építjük, az úgynevezett mértékadó árvízszint. Az a terület, amely a legmagasabb árvíz szintje alatt fekszik, tehát amelyet a folyó árvizei az árvízmentesítés előtt elöntöttek, az ártér. Az ártérnek az elöntésektől árvízvédelmi művekkel védett része a mentesített ártér. Az árvízi elöntésektől meg nem védett terület az árvízi meder. Ennek a beágyazott folyómedren kívül eső része a hullámtér (21. ábra). Az árvízvédelmi töltést, illetve a helyenként ezt pótló árvíz- védelmi falat, vagy a mögöttes területeket az árvízi elöntésektől is. védő magasparti szakaszokat, valamint a töltés előtti előteret,. 76
