Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi környezetvédelem – vízminőség-védelem

III/2. A Séd — Gaja—Nádor vízgyűjtő területe III/3. A Zagyva 92,1 fkm-szelvénytől a 179,4 fkm-szelvényig terjedő szakasza és vízgyűjtő területe III/4. A Sajó vízgyűjtő területe

IV. Öntöz'óvízbázisok

IV/1. A Kiskörei-tározó (a Tisza 404 — 493 fkm-szelvények közti szakasza) és vízgyűjtő területe

A Tisza 545 fkm-szelvényétől a 757 fkm-szelvényig terjedő szakasza és vízgyűjtő területe IV/2. A Hortobágy-Kösely vízgyűjtő területe

V. A Duna és a Tisza nem kiemelt szakaszai mellékvízfolyások nélkül

V/l. A Duna 1436 — 1451 fkm- és 1487 — 1620 fkm-, valamint

1708—1854 fkm-, továbbá a Tisza 165 — 340 fkm- és 365 — 404 fkm-szelvények közötti szakasza mint közvetlen befogadó a mellékvízfolyások nélkül

VI. Az I — IV. kategóriába nem sorolt (nem kiemelt) területek

A hazai vízvédelem szervezeti felépítése és kapcsolatrendszere a 76. ábrán látható.

A környezetvédelem jogi eszközei. Az emberi környezet mindenre kiterjedő veszélyeztetettsége a XX. század második felének jelensége. Helyi környezeti gondok — főként a nagyvárosok környezetében és a vizeknél — már jóvalrégebben voltak. Ehárításuk végett az állam jogi eszközök felhasználásával is intézkedett. A környezetvédelem — az állam egyik szervezett feladataként — nem mai keletű.

Már a múlt század elején kifejlődött a természeti környezetben döntő szerepet játszó víz tisztaságának védelme az emberi szennyezés ellen. A folyóvizek elszennyeződése járványos betegségek forrása lehet. Ezért Angliában pl. már ekkor úgy rendelkeztek az úgynevezett „Királyi Bizottsági Előírások”, hogy a kibocsátott szennyvíz lebegőanyag-tartalma nem haladhatja meg a 30 mg/1-t, és biokémiai oxigénigénye (5 napos) a tiszta vizű befogadóban legalább nyolcszoros hígítást feltételezve, nem emelkedhet 30 mg/1 fölé. Később már az egyre fogyatkozó halállomány védelme végett is tiltották a vízszennyezést. Ilyen értelmű rendelkezéseket tartalmazott az 1829. évi francia, az 1875. évi svájci halászati törvény is.

279