Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi környezetvédelem – vízminőség-védelem
többszörös csonttörésekkel járt. A fájdalmak olyan elviselhetetlenek voltak, hogy az emberek „jaj-jaj” (itai-itai) betegségnek nevezték. A betegek szöveteiben (főleg a csontokban, a belső szervekben, de a talajban és a növényekben is nagy kadmium-, cink- és ólomkoncentrációt találtak. A megbetegedéseket egy bánya nehézfémmel, így kadmiummal is szennyezett szennyvize okozta, amellyel rizsföldeket öntöztek. Ez érte el az élelmezési láncon át a lakosságot. Magyarországon is előfordult, hogy a króm és más nehézfémek talajvízszennyezést, sőt mérgezést okoztak. A folyók, tavak ipari, urbanizációs és mezőgazdasági eredetű elszennyeződésére két példát mutatunk be. Európában a nagy folyók közül a Rajna — főleg a torkolat vidékén — egyre kevésbé él, és csak a mezőgazdaság kemizálásából 800 kg higanyt, 30 000 kg arzént és 900 kg egyéb növényvédő mérget szállít évente. A hajózás révén még 75 0001 olajszennyezést, továbbá a part menti iparból 11 000 t cinket, 2000 t krómot, 1400 t rezet, 1850 t vasat, 500 t nikkelt, 2 200 000 t szulfátot, 400 000 t nitrátot, 1200 t krómsavat és 200 t kadmiumot is visz még a tengerbe. Súlyosan szenved az urbanizációtól és az ipartól a Majna, a Neckar, a Szajna és még több más, európai nagy iparvidéken áthaladó folyó is. Az USA-ban nemcsak egyes folyók, hanem a hatalmas édes- vízkészleteket tároló öt tó, s főleg az aránylag sekély Erie-tó szinte jóvátehetetlenül elszennyeződött már: napjainkra elveszítette öntisztuló képességét. A tóba mind több és több idegen anyag (házi és ipari szennyvíz) kerül, de a legjelentősebb szennyezés a mezőgazdaságtól származik. 1920-ban még 10 milliárd kg (25 féle) halat fogtak belőle, ma már csak egy fajtát (ponty), 4000 kg mennyiségben. A tisztítási munkálatok megindultak és előreláthatólag 60 év múlva fejeződnek be! A becsült költség 20 milliárd dollár. Az Erie-tó elöregedése az utóbbi időben jelentősen felgyorsult, a növényzet elburjánzása a tóban (eutrofizáció) pedig kétségbeejtő méreteket öltött (a tó felülete 26 000 km2, hossza 370 km). A mind nagyobb mennyiségben felhasznált műtrágyából nagy mennyiségű foszfor és nitrogén kerül a csapadékvízzel a tóba, 270
