Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - A víz az ember egészségének szolgálatában
építünk, ide értve a szuperintenzív (tartályos, konténeres) és a meleg vizes üzemeket is. A 69. ábránk a haltermelés alakulását mutatja be a felszabadulástól napjainkig, illetve terveinket a következő évtizedig. A víz az ember egészségének szolgálatában Az iparosodás és a városiasodás megrontotta az ember környezetét. A füst- és zajártalom elől a szabad természetbe vágyik a városlakó, hogy ott testileg-lelkileg felfrissüljön. A közlekedés mai szintje megkönnyíti ennek az elemi erővel feltörő igénynek a kielégítését, amiben fontos szerepet játszik az erdő és a víz■ Az üdülés különösen kedvelt helye a vizek partja, mert az erdő csendjét, friss levegőjét és sétalehetőségeit a fürdés és a különféle vízi sportok örömeivel toldja meg. Nem elhanyagolható a vizek nyújtotta esztétikai élmény sem, az a hatás, amit a tájba illeszkedő s állandóan változó, környezetével harmonikus egységet alkotó vízfelület tesz a pihenni, felüdülni vágyó emberre. Huzamosabb pihenésre szolgáló üdülőt alföldi folyóink nagy vízjátéka miatt — amíg ezek csatornázása meg nem valósul — aránylag kevés helyen lehet létesíteni. Fürdésre csak a még viszonylag tiszta vizű folyók homokzátonyos partszakaszai felelnek meg. Horgászásra, csónakázásra vagy az evezős sportokra természetesen a kisebb vízfolyások is szóba jöhetnek. Lényegesen kisebb parthosszuk ellenére mindhárom célnak leginkább az állóvizek felelnek meg. Állandó (vagy csaknem állandó) vízszintjük miatt partjaik kiválóan alkalmasak üdülők és kempingek telepítésére, fürdés szempontjából a folyóknál biztonságosabbak, és a horgászáson kívül csónakázásra, sőt a nagyobb vízfelületek vitorlázásra is lehetőséget nyújtanak. A hegy- és dombvidéki tározók az erdő és a víz előnyeit együtt nyújtják, sőt a hegyi környezet további vonzást jelenthet. Az ivóvíz251
