Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)

A "kék bolygó" - A víz körforgása

párolog el, mint a lehullott csapadék! A különbözetet a szárazföl­dekről lefolyó víz, illetve a tengeráramlások révén egyik tengerből a másikba átjutott víz adja (3. táblázat). 3. táblázat. A tengerek vízforgalma Megnevezés Kiter­jedés millió km2 Csapadék Párolgás Hozzá- folyás a száraz­földekről A tenger­áramlások révén át­jutott víz évi átlagban, mm Csendes-óceán 165 1210 1140 60 —130 Atlanti-óceán 82 780 1040 2000 60 Indiai-óceán 73 1010 1380 70 300 Jeges-tenger 14 240 240 230 —350 Együttesen 361 1030 1130 100 0 Nagy átlagban tehát azt mondhatjuk, hogy a Föld felszínére lehulló csapadék teljes egészében elpárolog, miközben azonban a földi élet feltételeit annak minden szférájában biztosítja, azaz a Nap sugárzási energiájának hatására létrejövő párolgás a földi élet egyik legfontosabb alapja. A víz természetes körforgása, a víz újratermelésének természeti folyamata mellett (2. ábra) a víznek mint az élet alapjának egy másik körfolyamata is kialakult, amit társadalmi körforgásnak nevez­hetünk, és ami a víznek a társadalom újratermelési folyamatában való részvételét jelenti. A két folyamat, a természeti és a társadalmi, egymással állandó kölcsönhatásban van, s az emberi tevékenység hatására a természe­tes körfolyamat egyre bonyolultabbá válik. Az ember élete és az ezzel kapcsolatos szerteágazó tevékenység folytonos beavatkozást jelent a természeti és ezzel együtt a hidro­lógiai folyamatokba. Minden ilyen beavatkozás változásokat idéz elő, amelyek gyakran káros hatásúak is lehetnek. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom