Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
A "kék bolygó" - A víz körforgása
utánpótlását adja, s mint ilyen, általában hosszabb-rövidebb ideig nem vesz részt a hidrológiai körfolyamatban (4. ábra). Földünk felületére átlagosan 930 mm csapadék hull évente (Magyarországon a sokévi átlag 620 mm). Figyelembe véve azt a tényt, hogy sem a légtérben, sem az óceánokban és tengerekben, sem a szárazföld víztartó rétegeiben nincs vízkészletcsökkenés vagy -növekedés, azt mondhatjuk, hogy a Föld felszínére hulló és onnan elpárolgó vízmennyiség gyakorlatilag azonos, azaz a Föld és a hozzá tartozó légtér vízkészletét hosszabb időszakok átlagában a csapadék és a párolgás egyensúlya jellemzi. Ez azt is jelenti, hogy földi méretekben nincs mód a vízkészletek növelésére, az emberiségnek ezzel a vízkészlettel kell gazdálkodnia. Kisebb területeken azonban más a helyzet. Ezekben fennáll a vízkészlet helyi növelésének, térbeli és időbeli módosításának lehetősége a természetes készletekhez képest. A szárazföldek átlagos csapadéka évente 724 mm. A csapadékkal egyensúlyt tartó lefolyás és párolgás adatait világrészek szerint a 2. táblázatban mutatjuk be (Magyarország feltüntetésével). Mondhatnánk úgy is, hogy így alakul a szárazföldek vízforgalma, más szóval vízháztartása. 2. táblázat. A szárazföldek vízforgalma Világrészek Terület ezer km2 Csapadék Lefolyás Párolgás évi átlagban, mm Európa 9 671 600 240 360 Ázsia 42 275 610 220 390 Észak-Amerika 20 443 670 270 400 Dél-Amerika 17 976 1350 490 860 Afrika 29 813 670 160 510 Ausztrália 7 965 470 60 410 Együttesen 128 143 724 243 481 Magyarország 93 620 70 550 Alapvetően más a helyzet a tengerek vízháztartása tekintetében. A nagyobb tengerek összesen 361 millió km2-nyi felületére évi átlagban 1030 mm csapadék hull. Ebből 1130 mm, vagyis több 16
