Szalai György: Ember és víz (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987)
Az ember és víz kapcsolatrendszerének változása a történelem folyamán - Vízi közlekedés, vízi utak
A vízi utak hat kategóriáját különböztetik meg. Anélkül, hogy ezek részletes, adatszerű tárgyalásába bocsátkoznánk, csupán a hordképesség adatait közöljük: Haj óút-kategória Hordképesség (t) Hajóút-kategória Hordképesség (t) I. 250—650 IV. 1000—1500 II. III. 400—500 650—1000 V. VI. 1500—3000 3000 felett Ehhez lássuk még a hazai forgalomban levő uszályok jellemző adatait (8. táblázat) ! 8. táblázat. A hazai forgalomban levő uszályok jellemző adatai Hoidképesség t Hossz m Szélesség m Oldalmagasság m Teljes merülés dm —120 —40 —8 változó változó 120—300 25—48 5—7 1,3—2,4 11—17 300—600 45—60 6,5—8 1,6—2,5 14—21 600—700 50—60 7,9—8,5 2,3—2,6 20—21 700—1200 58—75 8,2—10 2,5—2,8 20—23 Egy vontatóhajó általában egyszerre több usztályt vontat. A hajóvonta összeállítása felfelé (hegymenetben) és lefelé vontatásnál (völgymenetben) a víz ellenállása miatt eltérő. A jellemző eltérést a 34. ábra szemlélteti. Ha egy folyón, hosszú időt alapul véve, az egyes kategóriákra megállapított hajóútméretek és -jellemzők az előírt valószínűséggel rendelkezésre állnak, akkor a folyó e szakasza állandóan hajózható. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bármely méretű hajó minden időben közlekedhet. Csak a kategóriának megfelelő vagy annál kisebb méretű hajók közlekedése lehet zavartalan, ebben az esetben is számolni kell azonban a téli, jeges időszakban vagy köd esetén hajózási szünettel. 120
