Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

2. Várallyay György: Az öntözéses gazdálkodás talajtani alapjai

2.2.3. A talaj vízháztartásának tényezői és típusai

Egy térség, illetve a talaj vízmérlegének tényezőit mutatjuk be a 2.18. ábrán.

A térség vízmérlegét közvetlenül növelő tényezők a következők:

Cs + Ö = a talaj felszínére jutó csapadék- és öntözővíz,

F = a felszíni odafolyás,

S = a háromfázisú zónában végbemenő odaszivárgás,

G = a horizontális talajvíz odaszivárgása,

A térség vízmérlegét közvetlenül csökkentő tényezők a következők:

L = a közvetlen párolgás a növény felületéről (intercepció),

T = a növény párologtatása (transzspiráció),

E — a közvetlen párolgás a talaj felszínéről (evaporáció),

/ = a felszíni elfolyás,

s = a háromfázisú zónában végbemenő elszivárgás, g = a horizontális talajvíz elszivárgása.

A talaj háromfázisú zónájában tározott vízmennyiség, N a területi vízmérleg fenti tényezőin túlmenően a vízháztartás következő tényezőitől függ: közvetlenül növeli

I — a talajba beszivárgó víz mennyisége,

K = a talajvízből való felfelé irányuló kapilláris vízmozgással a talajvízszint feletti rétegekbe jutó víz mennyisége, közvetve növeli

D = talajvízszint emelkedése (a K növelésén keresztül),

2.18. ábra. A talaj nedvességforgalmának tényezői

Cs és Ö a talaj felszínére jutó csapadék vagy öntözővíz, F és / felszíni lefolyás (oda-, illetve elfolyás), i a talajba szivárgó víz talajvízbe jutó hányada, / a talajba szivárgó víz, N a talajban tározott nedvességkészlet, V a növények számára hozzáférhető nedvességkészlet, T a növény által elpárologtatott víz, E a felszínről elpárolgó víz, L közvetlenül a növényről elpárolgó víz, S és s oldalirányú nedvességmozgás a talajban (oda-, illetve elszivárgás), G és g oldalirányú talajvízmozgás (oda-, illetve elszivárgás), D talajvízszint-emelkedés, K a talajvízből származó, fölfelé irányuló kapilláris vízmozgás, d talajvízszint- süllyedés

66