Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
9. Szőke-Molnár Lajos: Az öntözés gazdasági kérdései
Az öntözés (vagy az öntözéses termelés és gazdálkodás) folyamatos ráfordításai (költségei) lehetnek — a beruházáshoz, — az üzemeléshez és — a termelésbővüléshez kötődőek. Különösen igaz ez a megkülönböztetés, ha a már meglevő termelés öntözéssel való fejlesztése oldaláról közelítjük meg a problémát. A beruházáshoz kötődő folyamatos ráfordítások az állóeszköz fenntartási munkáival, az állagmegóvással stb. kapcsolatosak. Az üzemelés ráfordításait, illetve azok összetevőit és a kalkuláció fontosabb tudnivalóit a 9.2. fejezetben már részletesen tárgyaltuk. A termelésbővülés költségei a többlettermeléssel vannak összefüggésben, de ezek a tételek nemcsak a többlettermékkel kapcsolatos költségeket foglalják magukban, hanem pl. az öntözéssel együtt járó nagyobb tápanyaghasználat és az intenzívebb növényvédelem költségeit is. 9.3.2.3. Folyamatos ráfordítások 9.3.3. Az öntözéses termelés hozamai (eredményei) A hozam oldalon vesszük számításba mindazokat az előnyöket, hasznokat, amelyek az öntözés bevezetésének és rendszeres folytatásának eredményeként könyvelhetők el. Ezek nagyon sokrétűek lehetnek, különösen ha a növénytermesztési ágazatokon túlmutató valamennyi előnyt vagy hasznot számszerűsíteni akarjuk. Ez az eredményfelmérő munka lehet döntés-előkészítő, amikor a fejlesztést, a beruházást vizsgáljuk; és lehet utókalkuláció, amikor a folyó termelést vagy gazdálkodást vizsgáljuk. Ugyanúgy, mint a költségek esetében, itt is beszélhetünk közvetlen és közvetett hatásokról, azaz: eredményekről, előnyökről, különböző haszontartalmú tételekről, amelyek az öntözés bevezetésének és folytatásának tudhatok be. Ebben a részben elsősorban ezeket ismertetjük, függetlenül attól, hogy azokat egy előkalkulációhoz vagy egy utó- vizsgálathoz használjuk fel. Nagy általánosságban úgy is fogalmazhatunk, hogy a haszon, az eredmény számszerűsíthető összetevőit az öntözés indítékainál (céljainál) az 1. fejezetben már érintettük. Összefoglalásul a szóba jöhetőket a következőkben részletezzük. 9.3.3.1. A hozamkiesés elmaradása és a többlethozam számbavétele Az öntözéses termelésfejlesztést (beruházást) előkészítő előkalkuláció esetén a hozam oldal első számú összetevője az eddigi hozamkiesések elmaradása lehet. Ennek termésátlag-idősorokra alapozott meghatározásával a 9.1.2. fejezetben részletesen foglalkoztunk. Az ott számított naturáliákból az árak ismeretében könnyen kiszámítható az árbevétel vagy a termelési érték. Intenzív öntözés esetén, amikor az eddigi rekord- terméseket meghaladó átlagtermések tartós elérése a cél, akkor a már meglevő hasonló termőhelyi öntözéses gyakorlat vagy pedig a vonatkozó öntözéses kísérletek 457