Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)

1. Szalai György: Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében

hozamcsökkenés (%) 1.4. ábra. A hozamkiesés és az önköltség összefüggése eltérő állandó költségarány esetén (Tóth, 1970 alapján) kének tartós és kockázatmentes megtermelését biztosítjuk az adott évben hiányzó természetes csapadék pótlásával. Intenzív, nagy termelési értéket adó ágazatok eseté­ben, vízellátottságra érzékeny növényfajok termesztésekor vagy kedvezőtlen vízgaz­dálkodású talajokon, amelyek a természetes csapadékot nem képesek kelló' hatás­fokkal raktározni, jöhet szóba az öntözés indítékaként az agroökológiai potenciál generális növelése éppen a kedvezőtlen hidroökológiai potenciál korrekciója révén. Ez esetben az öntözés céljaként megfogalmazott termésátlag meghaladja az agro- ökopotenciálban testet öltő rekordtermések várható trendértékét is. Számos gazdasági indítéka van tehát az öntözésnek, amellyel a termésátlagok bi­zonytalansága és a termelés kockázata mérsékelhető, és a vízhiány pótlásával nem­csak az ökológiai adottságok kihasználtsága fokozható, hanem a termésátlagok nö­velésével javul a ráfordítások hatékonysága, a termelés egészének eredményessége és gazdaságossága. A termelés színvonalából fakadó indítékokat eddig a mezőgazdasági vállalat szem­szögéből értelmeztük és ismertettük. Ezek az indítékok arra sarkallják a növényter­mesztőket, hogy egyrészt szorgalmazzák és kezdeményezzék a vízhiány miatti hozam­kiesést elhárító öntözési beruházásokat, amelyekhez sehol a világon nem nélkülöz­hetik az állam támogatását. Másrészt a mezőgazdasági vállalatnak a termelés bizo­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom