Szalai György (szerk.): Az öntözés gyakorlati kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1989)
1. Szalai György: Az öntözés szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében
1.1. Az öntözés helyzete és fejlesztése a világ különböző részein A világ lakosságának rohamos növekedése (1.1. táblázat) fokozott mértékű élelmiszer-termelést igényel, amely világviszonylatban elválaszthatatlan az öntözésfejlesztés kérdésétől. A világ élelmiszer-termelésének növelésében nagy szerepe van az öntözésnek. Egyes fejlődő országokban, amelyek nyersanyagban gazdagok, saját erővel fejlesztik az öntözést (pl. az arab világban), más, éhínségnek kitett vidékeken (pl. India, Pakisztán, Banglades, különböző afrikai, dél-amerikai országok) pedig nemzetközi összefogással (ENSZ, FAO, Világbank) épülnek az öntözőrendszerek, azt célozva, hogy a fogyasztás helyén álljon helyre a termelés-fogyasztás egyensúlya. Az iparilag fejlett, élelmiszer-fölösleggel rendelkező országok már nem tudják e világ állandóan növekvő igényeit kielégíteni. Az öntözött területek nagysága 1950 óta a világ minden táján csaknem háromszorosára növekedett. Az 1.2. táblázat a világ öntözött területeit kontinensenként mutatja be. Látható, hogy a növekedés aránya évenként kevéssel meghaladja a 3%-ot. A legutóbbi években a területi növekedés majdnem elérte az évenkénti 5 millió ha-t. A világ művelhető területének nagysága egy 1975-ös becslés szerint 3419 millió ha, ebből mintegy 947 millió ha (~28%) öntözhető. Jelenleg a világ megművelt mezőgazdasági területének kb. 17%-át (271 millió ha) öntözik, s ez a terület adja a világ élelmiszer-termelésének harmadát. Ami a fejlesztési lehetőségeket illeti, ezeknek a vízkészletek nagysága és hozzáférhetősége szab természetes korlátokat. A víz meny- nyisége a Földön nem változik, s bár összmennyisége kielégítené az ember szükségleteit, csak töredékében hozzáférhető. 1975-ből származó becslések szerint a 40 000 milliárd m3 évi összvízmennyiségből mintegy 14 000 milliárd m3 mennyiséget tud az ember évente hasznosítani. A jelenlegi felhasználás kb. 3000 milliárd m3/év, mintegy 5000 milliárd m3/év készlet áll rendelkezésre lakatlan vidéken, a további 6000 müliárd 1.1. táblázat A világ népessége Év Népesség A3, és 4. oszlop különbsége millió Növekedési százalék évenként világ fejlődó országok fejlett országok világ fejlődő országok fejlett országok millió 1950 2,513 1,681 832 849 0,8 0,9 0,8 1960 3,027 2,082 945 1,137 2,0 2,3 1,3 1975 4,033 2,940 1,093 1,847 1 8 2,2 0,8 1980 4,415 3,284 1,131 2,153 1,8 2,2 0,7 1990 5,275 4,069 1,206 2,863 1,8 2,1 0,6 2000 6,198 4,926 1,272 3,654 1,6 1,8 0,5 (ENSZ, 1978) 14
