Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
is nevezik perctalajoknak. Nedvesebb állapotban végzett műveléssel és taposással hosszabb időre (néha évekre is) ehonthatjuk a talajt. Száraz állapotban, nem megfelelő eszközzel és módon végzett művelés következtében olyan méretű rögök keletkeznek, amelyeket nem tudunk felaprítani. Ezért tehát nagy figyelmet kell fordítani a nedvességállapotra, és amikor az az optimumot megközelíti, akkor a gazdaságon belül a legnagyobb erőt ide kell koncentrálni, hogy a művelést rövid idő alatt befejezzük. A tarlóhántással kapcsolatosan az előzőekben elmondottak itt is érvényesek. Megfelelő talajnedvesség esetén a tárcsás tarlóhántást a betakarítás után igen rövid időn belül el kell végezni. A szárazság miatt gyakori azonban, hogy a talaj már a gabonaféle alatt, még a betakarítás előtt olyan nagy mértékben kiszárad és kőkemény lesz, hogy a tárcsás tarlóhántást lehetetlen elvégezni, mert az ilyen talaj még a nehéz tárcsát sem veszi be. Ezért száraz állapotban sem a gyomok, sem a kultúrnövény elper- gett magvai nem kelnek ki. A művelés nedvességmegőrző szerepe tehát eleve nem érvényesülhet. Ilyen körülmények között célszerű megvárni a legközelebbi esőt, ami után a sekély hántást viszonylag megfelelő minőségben elvégezhetjük. A hántással egy menetben munkáljuk el a talajfelszínt. A szántásos alapművelés mélységére igen nagy figyelmet kell fordítani. Ezeken a talajokon ugyanis már közvetlenül a szántott réteg alatt a káros sófelhalmozódási szint kezdődik. Ennek a talajrétegnek a felszínre hozásával jelentősen lerontjuk a talaj egyébként sem nagy termékenységét. A mély- vagy a mélyítőművelés viszont szükséges a növények számára kedvezőbb fizikai állapot kialakítása céljából. Erre csak a forgatás nélküli lazítás a megfelelő. A mélylazítás után, ha őszi gabonafélét vetünk, tárcsázzunk, ha tavaszi növényeket termesztünk, akkor pedig 18—20 cm mélyen szántsunk. Szikes talajon az őszi szántást ősszel ne munkáljuk el, mert a talajfelület a tél folyamán összeiszapolódik. Ilyen felületen a téli csapadék még nehezebben szivárog he a talajba, vízállások keletkeznek, amellyel fokozódik a tömődöttség és a tavaszi munkákat is később kezdhetjük meg. Kedvezőtlenül száraz nyár végi és őszi időszakban, az őszi szántáskor 15—20 cm átmérőjű rögök is keletkezhetnek. A kiálló nagy rögöket az őszi és a téli csapadék nem képes kellően átnedvesíteni. Emiatt a téli fagyok aprító hatása nem tud kellően érvényesülni, a rögök belseje még tavasszal is száraz marad, amelyeket a tavaszi elmunkálással sem tudunk megfelelően szétaprítani. Átlagosan csapadékos tél után a tavaszi talajművelési munkákat a szikes talajokon rendszerint csak április közepe táján tudjuk megkezdeni. Szikes talajon a március közepén megkezdhető tavaszi talajmunka ritka kivétel. Simítót általában ne használjunk, mert ezzel a talajt szétkenjük. Csapadékszegény tél után esetenként nehéz fogassal is megfelelő vetőágyat készíthetünk. Az esetek többségében a tavaszi magágykészítő munkálatokhoz a tárcsa a megfelelő eszköz. Az egyik célunk az, hogy a felső talajréteg száradását elősegítsük, ezáltal a talaj felmelegedését legalább a vetőágy mélységéig fokozzuk. A tárcsa után, a kiszáradás során rendszerint rögös lesz a talajfelszín, ezért a tárcsázást rendszerint néhány nap múlva meg kell ismételni, s a tárcsához már fogast is kapcsolhatunk. Nem ritka, hogy talajunk még ezek után is rögös. Ilyenkor már szükség van a rögtörő Cambridge hengerre is. Néhány szóval kitérünk még a kémiai javításban részesített szikes talajok művelésére is, annak előrebocsátásával, hogy ezek az alapelvek más talajokra is érvényesek, amelyeken kémiai javítást végeztünk. Ismeretes, hogy a javítóanyagot általában az adott talaj felső 20 cm-es rétegére számítják. Ezt a javítóanyagot előzőleg megszántott talaj felületre szórják ki, és tárcsával keverik be a felső rétegbe. A javítóanyag hatása tehát erre a 20 cm-es rétegre terjed ki. A javítóanyag hatékonyságának fenntartása végett alapvetően fontos, hogy a forgatásos alapművelést ne végezzük mélyebben, mint amilyen rétegre a javítóanyagot kiadtuk. A szántott réteg 100
