Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások

szonylag gyorsan kopik. Igen alkalmas eszköz a hazai kísérletek figyelembevételével kialakított, hidromotorral meghajtott VIBROLAZ—80 típusú mélylazító. Az alapművelések utáni elmunkálás. Az ebbe a csoportba sorolható eljárásokra ak­kor van szükség, ha az alapművelést a vetés előtt legalább két-három héttel előbb végeztük el. Ennek a műveletnek a legfontosabb célja, hogy az ekével (szántás) vagy a lazítóval (forgatás nélkül) fellazított, üreges és rendszerint rögös talajállapotot megszüntessük. Az elmunkálás módszere és eszköze az alapművelés módjától, mi­nőségétől, a talaj kötöttségétől, tömődöttségétől, nedvességállapotától, valamint az alapművelés elvégzésének idejétől és az utána következő időszak várható időjárásá­tól is függ. Az alapművelés elmunkálásának minőségét a vetés ideje határozza meg. Nyár végi vagy őszi vetésű növények alá az elmunkáláskor nagyobb mértékű porhanyításra kell törekedni, mint tavaszi vetésű növények alá. Nagyobb mértékű porhanyítással a megfelelő fizikai állapot kialakulását siettetjük. Ez esetben arra törekedjünk, hogy 5 cm átmérőjűnél nagyobb rögök ne legyenek. A tavaszi vetésű növények alá végzett őszi alapművelés őszi elmunkálásának célja a téli fagyok kedvező hatásának elősegítése. Ebben az esetben tehát a nagyobb, és a környezetből kiálló rögök bizonyos mértékű aprítására és azok talajba nyomására kell törekedni. A megfigyelések szerint a téli fagy a 10—15 cm átmérőjű rögöket még a rossz vízvezető képességű, kötött talajokon is szétmállasztja. A túlságosan finom őszi elmunkálás főleg kötött és lejtős talajon hátrányos is lehet, mivel a téli csapadék túlságosan tömörít, továbbá a tömődöttebb talaj vízvezető képessége rosszabb. Az őszi szántás őszi elmunkálásának eszközei a tárcsák, rögtörő hengerek, a fogas és a simító. Az elmunkálás eszközeit a rögök nagysága és a talajellenállás alapján vá­lasszuk meg. Száraz és kötött talajon még a nehéz fogas sem végez megfelelő munkát. Ilyen esetben élére állított tárcsát, rögtörő hengert vagy nehéz simítót használ­junk. Célszerű, ha az elmunkálást a szántással egy menetben, ha erre nincs lehetőség, akkor a szántás irányához viszonyítva 45 fokos szögben végezzük. Az alapművelés utáni elmunkáláshoz tartozik a tavaszi elmunkálás is. A tavasz második felében vetendő növények (pl. kukorica, szudánifű, cirok) alá van erre álta­lában szükség, illetve abban az esetben, ha az őszi elmunkálás elmaradt. A megelőző műveletektől és a talaj állapotától függően választjuk meg a művelő­eszközt. Ha az őszi alapművelést még az ősz folyamán elmunkáltuk, továbbá a talaj felülete egyenletes és nem túlságosan tömődött, akkor nehezebb fogast járatunk. Abban az esetben, ha az elmunkálásra ősszel nem került sor és a felület ormos, akkor simítót használunk. Esős ősz és nagyobb mennyiségű hó esetén tömődötté vált talajt kultivátorral vagy kombinátorral lazítjuk fel. Kötött talajokon esetenként tárcsát is járatunk a nagyobb mértékű tömődés megszüntetésére. A tavaszi elmunkálás idejét a talaj nedvességtartalma határozza meg. Meg kell várni, amíg a megművelendő talajréteg nedvességtartalma a megfelelő minőségű munkát lehetővé teszi. Minél kötöttebb a talaj, annál nagyobb gondot kell erre for­dítani. Az alapművelés utáni elmunkálással tehát az alapműveléssel kialakított viszony­lag durvább talajfizikai állapotot tesszük kedvezőbb minőségűvé. Ha ezt a műveletet nem kellő szakértelemmel végezzük, akkor nemcsak az alapművelés kedvező hatását rontjuk, hanem a vetőágykószítő munkát is megnehezítjük. Vetőágykészítés. Ez a talaj művelési rendszer egyik igen lényeges láncszeme. Célja az elvetendő magvak csírázásához és kezdeti fejlődéséhez megfelelő talaj fizikai felté­telek megteremtése. Az elvetett magvak csírázásához nedvesség szükséges. A magágy akkor megfelelő, ha a talaj a vetés mélységéig aprómorzsás, nem poros, kellően laza és nedves. A művelőeszközök megválasztását több tényező befolyásolja. Ezek közül lényeges a talaj vetőágykészítés előtti fizikai állapota, a vetés ideje, a vetendő növény igénye. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom