Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
műveljük meg. Az egész területből csak az átmenő évelő növényekkel elfoglalt terület esik ki. A talajművelés jelentőségét Sipos számításai alapján nyert következő adatok is bizonyítják. A jelenleg elterjedt talajművelési módszerekkel országosan évente mintegy 32— 35 milliárd m3 talajt mozgatunk meg. Kalászos elővetemény után cukorrépa alá történő talajművelés hektáronként 7—8,2 ezer m3 talaj mozgatást jelent. Az ilyen nagy mennyiségű talaj mozgatás igen nagy energiát igényel. Országunkban a talaj művelésre 25—28 millió normálhektárt fordítunk. A műveléshez az általánosan elterjedt módszerekkel, erő- és munkagépekkel 26—28 millió műszaknap szükséges. A talajművelés idényszerűségét is figyelembe véve, ezeket a munkákat jelenleg mintegy 35 ezer traktorral végezzük. Számítások szerint a talajművelés költsége növényenként is változóan az összes termelési költség 15—25%-át teszi ki. A talaj művelés célja. A talaj művelés célját különbözőképpen és sokoldalúan határozták meg a vonatkozó irodalomban. A meghatározás részben szemlélet kérdése, de a tudomány és a technika fejlődésével a talaj művelés feladata is változik. Erre néhány példát a következőkben említünk. A gyomok és általában a zöld növényzet megsemmisítéséhez ma már nincs feltétlenül szükség talaj művelésre, mivel ezt vegyszerekkel is megoldhatjuk. A talajművelés tápanyagfenntartó szerepe is változik a műtrágyaadagok növelésével. Az utóbbi időben végzett kutatások bizonyítják, hogy a talaj termékenysége a felső 20 cm-es rétegben a legnagyobb, és ehhez viszonyítva lefelé igen jelentős mértékben csökken. Ezek a kutatások nem igazolják a talajrétegek cseréjét, főleg az évenkénti átforgatás szükségességét. Kétségtelen, hogy a műveléssel, attól függően, hogy azt milyen eszközzel végezzük, egy időben többféle feladatot, illetve célt is megoldhatunk. így pl. boronálás- sal nemcsak lazítjuk a talajt, hanem porhanyítjuk is, sőt a kelés stádiumában levő gyom- és kultúrnövényeket is elpusztíthatjuk. A szántással, a forgatással és a lazítással egy időben a táblán élő növényállományt is megsemmisíthetjük. Talaj műveléskor tehát közvetlen fő feladatot és közvetett, adott esetben másodrendű feladatot oldhatunk meg. Ennek megfelelően beszélhetünk a talaj művelés közvetlen és közvetett hatásairól is. Bármilyen eszközzel bármilyen műveletet végzünk is, mindegyikre jellemző, hogy a talaj fizikai állapotát az eredetihez viszonyítva megváltoztatjuk. A fizikai állapotváltozás mellett az egyéb megoldandó feladatok esetenként változnak. A talajművelés alapvető és közvetlen célját a következőképpen fogalmazhatjuk meg: mechanikai úton olyan talajfizikai állapot létrehozása, amely a termeszteni kívánt növény igényét optimális mértékben kielégíti. Ez egyben azt is jelenti, hogy az optimális fizikai állapotot olyan mélységig kell előállítani, amilyen mélyen azt a növény igényli. Vagyis a művelés nem korlátozódhat csak a vetőágy mélységéig, amely közismerten növényenként változó. A talajművelés módjának megválasztásához szükséges ismereteket lényegében három csoportra oszthatjuk: — a talaj tulajdonságainak és fizikai állapotának ismerete, — a termeszteni kívánt növény igényének ismerete, — a megfelelő eszköz és idő megválasztása. A talaj kémiai és fizikai tulajdonságait (pl. mechanikai összetétel, kolloidikai sajátosságok stb.) a műveléssel nem változtatjuk meg. Ezeket tehát hosszabb időre ható állandó tényezőként fogjuk fel, amelyek igen jelentős hatással vannak a talaj- művelésre. A talaj fizikai állapota a természeti tényezők és a növény termesztése során alkalmazott eljárások (gépek taposása) következtében változik; ezt tehát a talajművelésre ható változó tényezőként fogjuk fel. A talaj tulajdonságokat a talajtani felvételezések alapján ismerhetjük meg. E fontos tulajdonságok egy részéről az üzemi talajtérképek is megfelelő tájékoztatást adnak. A fizikai állapotot az adott táblán csak a művelés megkezdésekor bírálhatjuk el (pl. tömődöttség, nedvességállapot, rögösség stb.). 75
