Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek kárjelenségei - Talajhibából eredő károk
gása megnövekszik. A szél azonban a növényeket is nagyobb párologtatásra kényszeríti, aminek következtében megnövekszik a transzspiráció, romlik az egységnyi víz- mennyiséggel termelt szárazanyag mennyisége, fogy a talajban tározott hasznos víz. Talajhibából eredő károk A meliorációs munkák során szükség van a talajhibákból eredő károk mérséklésére is. Ezek mind a talajok kedvezőtlen víz-, levegő- és tápanyag-gazdálkodásával függnek össze, Ha a talaj felső, hasznosítható rétegei vékonyabbak, mint amilyen mélyre a növények gyökerei élettani tulajdonságaiknál fogva lehatolhatnak, a talaj sekély termőrétegű. Ezt fizikai akadályok és kedvezőtlen kémiai tulajdonságok egyaránt előidézhetik. A sekély termőrétegűséget előidéző fizikai ok a szilárd kőzet, kőpad, tömött vízzáró talajréteg, kavicspad. A tömött vízzáró talajrétegek gyakran kedvezőtlen kémiai tulajdonságúak is. A fizikai tömöttség, a levegő hiánya együttesen akadályozza a gyökerek behatolását. A kavicspad a víztartás hiánya miatt okoz sekély termőrétegűséget. A kedvezőtlen kémiai tulajdonság e szempontból az egyes rétegek só-, illetve mész- felhalmozódása és szélsőséges kémhatása. A sekély termőréteg okozta károk általában az aszályosságra való hajlam fokozódásában nyilvánulnak meg. Ez szűkíti a megtermelhető növények választékát. Itt a sekélyen gyökerezők, a szárazságtűrők, a sótűrők vehetők csak számításba. Csökkentheti a termőképességet a talaj szelvényben általános kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonság is. A talajok kedvezőtlen kémhatása, az adszorbeált kationok nem megfelelő minősége és mennyisége, a szelvény rossz víztartó képessége egyaránt csökkentik a talajok termelési értékét. Ha a terület talajhibás, gondosabb művelésre, különleges agrotechnikára van szükség, amelyek a szokásosnál költségesebbek. A hibás talaj rétegű szelvény művelési módját gondosan kell megválasztanunk. Ha a szelvényben tömött, sokszor sós mélyebb rétegek vannak, kerüljük a forgatásos művelést, mivel ezek felszínre hozása a talaj életet, a feltalaj szerkezetét több évre tönkreteszi. A levegőtlenség és gyökérzárás itt csak forgatás nélküli lazítóeszközök használatával szüntethető meg. A sófel- halmozódásos talajokon csak a meliorációval egybekötött talajművelés lehet eredményes. Enélkül csak igen szűk határok között mozgó lehet a növénytermesztés. A talaj művelés és a melioráció során a talaj három fázisának megfelelő arányú kialakítása vezethet csak eredményre. A sülevényes, kavicsos, köves talajok aszálykárai mellett a gépi munkák során is vannak nehézségek. A köves-kavicsos talajokon dolgozó munkagépeken jelentős kopási-törési károkkal kell számolni, ami sok esetben a hagyományos gépek használatát lehetetlenné teszi. Ilyenkor többletberuházást igénylő speciális gépek beszerzése (pl. kőfelszedők) is indokolt lehet. A fakadóvizes területeken a kár egyrészt a terület termelésből való kieséséből, másrészt az egységes művelhetőség akadályozásából származik. Az időszakosan nedves-vizes foltok nem művelhetők együtt a tábla többi részével, így üzemszervezésigépesítési problémákat okoznak. 59
