Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A talajjavítási munkák szervezése, előkészítése
anyag szállítási költségei teszik ki. Ezért nagyon fontos a javítás minden folyamatának megfelelő előkészítése, szervezése és ezen belül is a javítóanyagok szállításának, rakodásának ésszerű megszervezése. A javítás kivitelezése a következő egymástól jól elkülöníthető munkafolyamatokra osztható: — kitermelés és felrakodás (vasúti kocsiba vagy járműre), — vasúti szállítás, — vagonkirakodás, — tábla szélére szállítás és tárolás, — javítóanyag-terítés. Kitermelés és felrakodás Kitermelés csak azoknál az anyagoknál van, amelyeket a kivitelezők maguk bányásznak ki, pl. a lápi mész, a cukorgyári mésziszap stb. Ha kitermelés is van, jól összehangolt munkára van szükség a kitermelés és szállítási folyamatok között. Feltétlenül helyes, ha a javítóanyag kitermelése jóval megelőzi a szállítást, hogy minél kisebb víztartalommal kerüljön szállításra. Ha a szállítási távolság a 70—90 km-t nem haladja meg, mérlegelni kell a vasúti szállítás gazdaságosságát. Minden esetben tengelyen kell szállítani, ha a kitermelés helyétől 30— 50 km-en belül kerül felhasználásra a javítóanyag. A 30 km-es határ alatt gazdaságos a dömperes vagy pótkocsis vontatós szállítás, 30—90 km közötti távolságon főként tehergépkocsis szállításra helyes alapozni. A vasúti szállítások megkezdése előtt meg kell tudnunk, hogy a javítandó területhez melyik vasútállomás esik a legközelebb, mekkora a vasútállomás befogadóképessége, bérelhető-e tárolótér. Van-e nyílt vonali kirakási lehetőség, milyen útvonalon közelíthető meg a javítandó terület a legésszerűbben. Ennek alapján készül el a szállítási terv, amelyben rögzíteni kell a szállítandó anyag mennyiségét, a szállítás idejét, az ütemezés módját (vasúton -f tengelyen), a kirakodást, a tárolást stb. Az útvonal hossza és a szállítási mód a tevékenység hatékonyságát, költségét meghatározza. A kirakodás az egyik fontos szállítási munkafázis. Történhet kézzel és géppel. Az utóbbira nagyon alkalmas az NDK-gyártmányú T— 174/23 Weimar típusú rakodó. Az a leggazdaságosabb megoldás, amikor a szállítójárműről azonnal terítik a javítandó területen az anyagot. Akár terítésre, akár depóniázásra kerül az anyag, fontos, hogy a szállító járművek teljesítménye és a kirakodás üteme (teljesítménye) összhangban legyenek egymással. A MÁV előírása szabályozza a javítóanyag kirakodási idejét, a kocsi- és a pályatisztítást. Az előírás be nem tartása súlyos többlet- költséget, bírságokat von maga után. A közvetlen tengelyen való szállítás esetén ezek a szervezési, többlet átrakási munkák elmaradnak. A vasúti és a tengelyen való szállítás közötti döntés során a vagonba rakodás és kirakodás idejét, a többlet eszköz- és kézimunkaigényt s a költségeket kell számításba venni. A javítóanyagok közvetlen terítése helyett az elfogadott gyakorlat a tábla szélén az anyag depóniába rakása. A depóniák mérete, helye és alakja a gépi rakodás és a nagyszámú szállító-szóró gép termelékeny kihasználását segíti elő. Hasonló szervezési szempont a könnyű megközelíthetőség és a minimális szállítási távolság a szórás helyére. Nyári, ősz eleji kiszórás esetén általában kisebb, téli kiszórásnál nagyobb méretű prizmák készítése a célravezető (nagyobb méret esetén az összefagyás, az átázás veszélye kisebb). Nedves anyagból kisebb prizmákat alakítsunk ki és lehetőleg széljárta helyekre rakjuk. A száraz anyagból készült prizmák eső, szél elleni védelmére műanyag fóliák jól felhasználhatók. A kiszórás, terítés tulajdonképpen a kémiai talajjavítás legfontosabb munkafolya362
