Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A talajjavítási munkák szervezése, előkészítése
A zöldtrágyázás szervezése. Westsik, Kemenesy, Láng és számos más kutató kísérleti eredményei, a gyakorlati gazdák tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a zöld- trágyázásnak nemcsak szervesanyagpótló, talajvédő, hanem tápanyag-szolgáltató hatása is jelentős. Homoktalajú gazdaságaink zöldtrágyázásának célja a talajok szerves és tápanyagban való gazdagítása, a vízgazdálkodás javítása, a talajfedettség révén a talaj megkötése. Gazdaságosságának számítása során fővetés esetén a kiesett tiszta jövedelmet figyelembe kell venni (ha volna), másodnövényként termesztve csak a vetés és a vetőmag költségei merülnek fel. A talajjavítási munkák szervezése, előkészítése A talajjavítás a mezőgazdasági termelés — ezen belül is a növénytermelés — egyik legfontosabb termésfejlesztési tényezője, mivel a mezőgazdasági termelés alapvető termelőeszközének a termőföld termőképességének tartós megjavítását célozza. Éppen ezért az előkészítés—tervezés alapos döntéselőkészítő munkát igényel a beruházó és a kivitelező részéről egyaránt. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok meliorációs tervet kell készítsenek — amely része is lehet az üzem komplex fejlesztési tervének —, s ennek alapján igényeiket bejelentik a tanácsok mezőgazdasági és élelmezési osztályainak, illetve az állami gazdaságok területileg illetékes szerveinek. A melioráció tervezését már a kivitelezést megelőző években meg kell kezdeni, hogy a kiviteli tervek, a NAK OMMI szakvéleménye és a szükséges állami támogatás is rendelkezésre álljon. A kivitelezés lehetséges: — saját kivitelezésben, — idegen vállalat kivitelezésében. A mezőgazdasági üzemek meliorációs munkáikat a talajjavító és talajvédelmi vállalatokkal (TTTV és DTTV) végeztetik. A javítóanyag és mennyiségének meghatározása A talajjavítási tervben az üzem rögzíti a javítandó területet, az agronómiái feltételi tervet és a kiviteli tervet. A javításra kerülő területek talajtani vizsgálatát és a szükséges javítóanyag meny- nyiségének meghatározását a NAK területileg illetékes talajtani osztálya végzi el, és készíti el szakvéleményét. A talajjavító vállalat vagy az illetékes vállalat a szakvélemény alapján munkatervet készít. A tervben szerepel a meliorációs beavatkozási eljárás, a terület, a javítóanyag (hatóanyagban), a javítóanyag félesége, mennyisége, a munkaerő- és gépszükséglet, a költség- és eszközigény. A talajjavító vállalatok a NAK-kal programozzák a benyújtott vizsgálati igények teljesítésének lehetőségét azért, hogy a javítást a tervdokumentációkban meghatározottak szerint ütemezhessék. A talajtani osztályok a talajjavító vállalat munkájának folyamatossága és egyenletessége érdekében mindent megtesznek — ez a követelmény a beruházó vállalattal szemben is —, hogy a következő évben kivitelezésre kerülő talajjavítás a tervdokumentáció, a szakvélemények, a szerződések, az állami támogatás igénybejelentése érdekében legkésőbb a kivitelezést megelőző óv szeptember végéig a talajjavító vállalatokhoz eljussanak. 359
