Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Matos Károly: A meliorációs szervezése - A talajvédő gyepgazdálkodás szervezése a lejtős területeken gazdálkodó üzemekben
apró gyepekkel együtt összefüggő legelőegység telepítéssel való kialakítására, e területek takarmánytermő gyepként való hasznosításáról le kell mondani. Az itatás szervezése lejtős területen sokszor azért ütközik nehézségbe, mert nincs a legelőterület környékén elegendő, jó minőségű vizet szolgáltató kút. Ha az egyéb feltételek az adott területen összefüggő takarmánytermő gyep kialakítását lehetővé teszik, jobb híján naponta szállítani kell a vizet az állatoknak. A víznyerő helytől való legnagyobb távolság ilyen esetben megegyezik a teleptől való legnagyobb megengedhető értékkel. A gyakorlati csoportosítás Takarmánytermő gyepek Ebbe a csoportba tartoznak a 0—25% lejtőtartományban fekvő természetes és az okszerű földhasználat során a szántóból kikerülő területeken telepítendő gyepek. Hasznosítás: növendékmarha-nevelés, húshasznú tehenészet, kisebb mértékben közepes és kis teljesítményű, kettős hasznosítású tehenészetek nyári és téli takarmányának fedezése legeltetéssel és kaszálással. A legkisebb összefüggő legelőterület (legelőegység) 20 ha, kaszálón 2 km távolságig 5 ha, 2—4 km távolság esetén 10 ha. Az e csoportba tartozó gyepek két alcsoportba sorolhatók, a talajvédelmi beavatkozást nem igénylő és a talajvédelmi beavatkozást igénylő gyepek csoportjára. A talajvédelmi beavatkozást nem igénylő gyepterületek a 0— 17%-os lejtőtartományban vannak. Hasznosításuk húshasznú tehénállomány, kis és közepes teljesítményű kettős hasznosítású tehenészet. Talajvédelemre szoruló gyepterületek. Lejtőtartományuk 17 — 25%, illetve mindazok a természetes és telepített gyepek ide sorolhatók, ahol 0— 17% között 30%-nál, 17 — 25% között 15%-nál nem nagyobb a tál aj sérülésekkel (vízkibúvás, vízmosás) érintett terület. Eőként növendékmarha-tartással és juhászattal hasznosíthatók. Feltétlen talaj védő gyepek Ide tartoznak a gyepes vízlevezetők 12% lejtésig, továbbá déli kitettségben a 25—30%, északi kitettségben 25—35% lejtőtartományban fekvő területek. Átmenetileg ide sorolhatók a nem annyira meredek erdősítésre kijelölt területek is. Gyepgazdálkodásra alkalmatlan területek Ide azok a gyepterületek tartoznak, amelyek bármi oknál fogva nem sorolhatók a takarmány termő, illetve a talajvédő gyepek csoportjába. Ezek közül az erdők közé beékelt és a 30, ill. 33%-nál meredekebb területet erdősíteni kell. A gyepek kaszálása A kaszálóhasználat szervezése során főként a betakarítás—szállítás lehetőségeit kell figyelembe venni. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálatai szerint a gépek 17% lejtőhatárig: — a legtöbb esetben a felborulás veszélye nélkül üzemeltethetők, — a szállítójárművek, illetve a gépcsoportok szállítási teljesítménye a lejtő fokozódásával lineárisan csökken, így a 17%-os lejtőn már 50%-os teljesítménycsökkenéssel kell számolni a sík területen folyó szállításhoz képest, 342
