Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Nádosy István: A meliorációs munkák tervezése - Meliorációs tevékenységek tervezése és irányítása operációkutatási módszerekkel
A, = az i-edik gazdaság meliorálatlan területre vonatkozó technológiai mátrixa, M{ = az y-edik gazdaság meliorált területre vonatkozó technológiai mátrixa, x, = a meliorálatlan területre vonatkoztatott termelési változók vektora az i-edik gazdaságban, y( = a meliorált területre vonatkoztatott termelési változók vektora az i-edik gazdaságban, b\ = a termelési források (kapacitások) vektora az i-edik gazdaságban, m] = a fajlagos meliorációs állami támogatási igény az i-edik gazdaságban, R = a gazdaságok között felosztandó beruházási keret, c, = a meliorálatlan területekre vonatkoztatott fajlagos jövedelem sorvektora az i-edik gazdaságban, cim = a meliorált területekre vonatkoztatott fajlagos jövedelem az i-edik gazdaságban. Könnyen felismerhető a modell speciális szerkezete, lényegében gazdaságonként önálló blokkokból épül fel, és az egészet a beruházási keretre vonatkozó egyetlen egyenlet fűzi össze. Az egyes gazdaságoknak megfelelő blokkok az előző fejezetben ismertetett elvek szerint alkothatok meg. A modell elvileg ebben a formában is minden további nélkül megoldható a szimplex módszerrel, a megoldás nemcsak a beruházási keret optimális felosztásáról tájékoztat, hanem egyúttal a gazdaságok optimális termelési szerkezetét is szolgáltatja. Az egyes gazdaságoknak megfelelő blokkok részletességétől és a gazdaságok számától függően a feladat méretei meghaladhatják a rendelkezésre álló számítógép lehetőségeit. A modell speciális szerkezetét kihasználva azonban a probléma kisebb méretű feladatok egymás utáni megoldására redukálható. Az említett modellt nevezzük központi elosztási feladatnak. Ez a gazdaságok feltételi rendszerének megfelelően ún. üzemi modellekre bontható. Az i-edik üzemi modell a következő formában írható fel: x,y, m 0 (i— 1, 2, ........, n) A„ x, + M,yt ä b( > mtyi = lii Cf = ex, + cmiyt—----►max!, ahol jR , = az í-edik üzem számára juttatott beruházási keret, Gs = az i-edik üzemi modell célfüggvényének értéke. Mint már említettük, az üzemi modellek az előző fejezet elvei szerint építhetők fel. Az egyes gazdaságokban az R, értékét paraméternek tekintve egy-egy duális paraméteres programozási feladattal állunk szemben. A számításokat elvégezve az i-edik gazdaság optimális programja általános formában a következő: xl, + (J?,-#?)*»«; y\, + (Rt-R?)ylt ha Rf^R,^R} **, + yl, + (Rt—R})yli ha Rj^R^Rj (*l,yV = xl, + (R{ — R% yl, + (R,—Rsi 1)yh ha R', 1sR,^Bs„ ahol x°,; y, = az optimális megoldás vektora az i-edik üzemi modellben, xai! Vai = az optimális program konstans része a y-edik azonossági tartományban, xh \ yíi — az optimális megoldás meredeksége (változásának mértéke R, egységnyi változása esetén) a y'-edik azonossági tartományban, 304
