Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Talajadottságok
melékes kőzetekből a víz talaj- és rétegvíz alakjában, a kemény kőzetekből rés- és karsztforrások alakjában tör elő. A természetes források vizének értéke korunk szennyezett környezeti viszonyai között felbecsülhetetlen. Nemcsak mint ivó-, ásvány- és gyógyvizek—hévizek pótolhatatlanok, hanem az ipari vízellátás számára is nélkülözhetetlenek. A források legfontosabb jellemzői — a vízhozam, — a hőmérséklet és — a vegyi összetétel. Meliorációs oldalról tekintve, figyelembe kell vennünk azokat a talaj- és rétegforrásokat is, amelyek csak időszakosan ugyan, de elvizesítik a forrásvidék alatti mezőgazdaságilag hasznosított területet. A szükséges beavatkozások meghatározásához ismerni kell a terület geológiai szerkezetét, a víztartó és vízzáró rétegek dőlésirányát, domborzati és geológiai vízgyűjtő területét. Réteg- és talajmozgások a rétegdőlések hatására Talajmozgás olyan lejtős területeken fordul elő, ahol agyagos kőzet van. A talajmozgást az okozza, hogy a beszivárgó csapadékvíz a vízzáró kőzet felső rétegeit fellágyítja, és ezen a felette levő rétegek a lejtő irányában elmozdulnak. Csuszamlásröl beszélünk, ha a keményebb, ellenállóbb kőzetek a közöttük levő puha, fellazulásra hajlamos, agyagos, márgás, felázott felületen megcsúsznak. Ebben az esetben a fellazuló kőzet dőlése mindig lejtő irányú. A suvadás az agyagos területre jellemző. Ha az agyag nem közvetlenül nedvesedik át, hanem az agyag felett levő, általában jó vízvezető kőzeten át nedvesedik be, a képlékeny agyagon a felső rész lecsúszik a lejtő irányába. A lejtő legfelső szakaszán az agyag fölé települt laza kőzetek általában helyükön maradnak, megközelítően függőleges falat alkotva. A suvadás is természetesen akkor következik be könnyen, ha az agyag felső rétege a lejtő irányában dől. Talajadottságok A talaj kialakulásában részt vevő tényezők kölcsönhatása a melioráció nézőpontjából Talajnak nevezzük Földünk felszínének termőképes részét, amely szilárd, folyékony, légnemű és élő alkotórészekből álló polidiszperz rendszer. Az emberiség legfőbb termelőeszköze. A talajok kialakulásában részt vevő tényezők egymástól nem elszigetelten, hanem együttesen vesznek részt és gyakorolnak hatást. A talajok fejlődésének iránya tulajdonképpen attól függ, hogy az egyes tényezők milyen súllyal vesznek részt a talajképződésben. Kedvező esetben kiegyensúlyozott, harmonikus a fejlődés, de általában hosszabb-rövidebb ideig egy-egy tényező túlsúlyra kerül, és a talajképződésben ennek a hatása érvényesül döntő módon. 25
