Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Geológiai adottságok
rétegzettsége igen fontos szerepet játszik a medence talajvízviszonyaiban. A vízzáró kötött, illetve laza, durva vízhordó rétegek váltakozását és mélységét a síkvidéki meliorációs munkák során fel kell tárni. Csak ezek ismeretében dönthető el a vízrendezési beavatkozások minősége. A lefolyástalan területek kialakulása Abban az esetben, ha a tektonikai elmozdulások, illetve az epirogenezis okozta süllyedés üteme nagyobb, mint amelyet a folyók feltöltése ellensúlyozni tudna, lefolyástalan területek alakulnak ki. Ilyenek lehetnek a tengerek, beltengerek, amelyek a meliorációnak nem képezik tárgyát. Lefolyástalan területek, teknők keletkeznek akkor is, ha egy völgyet valahol suvadás, hegycsuszamlás zár el. A lesuvadó talaj mintegy természetes gátat képezve, a völgyben húzódó vízfolyást visszaduzzasztja. Sík vidéken a vízfolyások hordalékkúpja zárhatja el a csapadék lefolyásának az útját. Ennek következtében az árvizek vagy belvizek természetes úton nem juthatnak a befogadóba. A pangó vizek hatására tetemes mezőgazdasági kár keletkezhet. A szél munkája során kivájt medencék is általában lefolyástalanok. A medencéket többnyire csapadékból vagy vízfolyásból táplálkozó tó tölti fel. A geológiai rétegsorok elhelyezkedésének és dőlésének hatásai Víznyelés, víz vezetés és vízzárás a különböző elhelyezkedésű és dőlésszögű rétegek hatásaként A Eöld felszínére hullott csapadék beszivárgását a felszín és az alatta levő kőzetek víznyelési, vízáteresztési tulajdonságai határozzák meg. A víz a kőzetekben levő hézagokban, pórusokban helyezkedik el, és ezekben mozog. Sok kőzetben a pórusok nem függnek össze egymással, hanem elszigetelt kis üregecs- kékből állanak. Ilyenek általában az eruptív kőzetek. A nagyobb pórusú, durva szemcséjű, laza, üledékes kőzetekben viszonylag gyorsan mozog a víz. Ezeket vízhordó rétegeknek is nevezzük. A tömött, víz hatására erősen duzzadó kőzetek vízzáró tulaj donságúak. A gravitáció hatására beszivárgott csapadékvíz felülről lefelé fokozatosan feltölti a kapilláris pórusokat. Az alsóbb rétegekbe mindig csak a le nem kötött víz tud a hézagokon keresztül lefelé szivárogni. Egy adott geológiai réteg pórusainak nagyságától függő sebességgel nyeli el és vezeti tovább a vizet. Ha egy nagy vízáteresztő képességű réteg alatt kis vízáteresztő képességű vagy éppen teljesen vízzáró kőzetréteg fekszik, a víz beszivárgási sebessége csökken. Ebből következően a víz a rossz víz- áteresztő képességű réteg felett felhalmozódik. Ezáltal a felül levő kőzet gravitációs pórusai és nagyobb üregei, repedései fokozatosan telnek meg vízzel, kiszorítva onnan a levegőt. A vulkanikus eredetű kőzetek általában tömöttek, a vizet nem vagy alig eresztik át. A mészkő, a dolomit üreges járatú kőzetek, amelyek a vizet a képződött üregek nagyságának megfelelően eresztik át. A mészkő üregei a csapadékban oldott C02 hatására kémiai oldás következtében alakulnak ki. így a behatoló csapadékvíz mind nagyobb és mélyebb üreget képes kialakítani, ahol a vízmozgás gyors. A homokkövek, vulkanikus tufák, durva üledékes kőzetek a vizet jól áteresztik, porózusak. A finom szemcsékből összeálló üledékes kőzetek (agyag, iszap, márga, bentonit stb.) vízzel telített állapotban gyakorlatilag nem eresztik át a vizet. A különböző vízvezető és vízzáró kőzetrétegek váltakozó elhelyezkedése és dőlésiránya szabja meg a felszín alatti vizek mennyiségét, mozgását, kitermelhetőségét. 23
