Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások
Minden vízmosásnak általában három jellemző szakasza van: — a katlan, — a torok és — a hordalékkúp. A katlan a vízmosás legfelső része, folyton mélyülő és szélesedő, rendszerint meredek oldalfalakkal határolt szűk völgy, ahonnan a hordalékot a víz magával ragadja. A torok a vízmosás középső része, a katlan és a hordalékkúp közötti átmeneti szakasz, amelyre jellemző, hogy helyzete viszonylag a legállandóbb. A hordalékkúp a vízmosás alsó része, ahol a lejtés, egyben a víz kinematikai energiája csökken, és a hordalék nagy része le rakódik (35. ábra). A vízmosáshoz szervesen kapcsolódik a hordalékgyűjtő terület, amely azonos lehet a vízgyűjtő területekkel. A vízmosások kialakulása többféle szempontból is káros. így a csapadékvíz lefolyásának meggyorsítása elősegíti a termőtalaj legértékesebb, humuszban gazdag felszínének lesodrását, a domboldalak lepusztulnak, folyamatosan terméketlenné válnak és a mezőgazdasági hasznosítás számára elvesznek. A rohamosan terjedő árkok, szakadékok utakat, hidakat, épületeket, belsőségeket veszélyeztetnek, a közlekedést akadályozzák, sőt életveszélyt is jelenthetnek. A vízmosáson lerohanó hordalék tömege az alsóbb szakaszon a befogadó vízfolyás medrét feltölti és áradásokat okoz. Az elárasztás következtében a völgyeket iszappal borítja és mezőgazda- sági művelésre alkalmatlanná teszi. A vízmosások megkötése önmagában csak tüneti beavatkozás. A tartós, átfogó rendezésnek — amit vízgyűjtő rendezésnek nevezünk — csak egyik része. Csak a megelőző és követő feladatok együttesébe illesztve jár teljes értékű eredménnyel. A vízgyűjtő megbomlott egyensúlyi helyzete csak a melioráció, az agrotechnikai, erdészeti és vízrendezési feladatoknak együttes elvégzése esetén javítható meg, illetve állítható helyre. A vízmosás megkötése általában kétirányú feladat, egyrészt a vízmosás további kiterjedésének és károsításának megakadályozása, másrészt a vízmosás feltöltése. Az első részben erdészeti, illetve mezőgazdasági, csak részben vízrendezési feladatkör, a második általában vízrendezési feladat. A vízmosáskötésen kívül megoldást jelenthet a víz elterelése vagy a vízmosás betöltése. Ezek a beavatkozások természetesen részletes elemzést igényelnek. A vízmosáskötés művei a — gátak (fejgátak, hordalékfogó gátak, fenékgátak), 199 35. ábra. A vízmosás szakaszai
