Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - dr. Marjai Gyula: Műszaki eljárások

19. ábra. Mezőgazdasági úthálózat kialakítása

Talajvédelmi létesítmények a felületi erózió ellen

A felületi erózió elleni védelem elsődleges feladata, hogy a talajra hullott csapadék lefolyását késleltesse, így nagyobb arányú beszivárgásra késztesse, adott esetben a teljes csapadékot felfogja.

A domborzati, talajtani és a termesztéstechnikai adottságok szerint többféle beavatkozás lehetséges. Ilyenek

— vízszintes és lejtős sáncok,

— duzzasztott vízszintű sáncok,

— teraszsáncok,

— gyepes vízlevezetők,

— tereplépcsők.

Vízszintes és lejtó's sáncok. A sánc mesterséges terephullám, amely a rétegvonalak irányában halad vízszintesen vagy kis esésben (21. ábra). A sánc magassága dm-rendű és széles alapú, így enyhe terephullámot képez, és a mezőgazdasági gépek munkáját nem akadályozza. A sánc fölött levő sáncárok olyan méretű, hogy a fölötte levő területről lefolyó vizet visszatartsa.

Vízszintes sáncokat olyan talaj - adottságok esetében készítünk, ahol a vízbeszivárgás kielégítő. Ez esetben a sáncok a rétegvonalakat követik, és a vizet gyakorlatilag teljes egészében visszatartják.

A sáncok hossza megegyezik a tábla hosszával. Általában 300—

Ha az esés

5%

8%

10%

12%

a vízszintes táv

36—44 m

30-43 m

29—36 m

28-34 m

a függőleges táv

1,8-2,4 m

2,5-3,5 m

2,9—3,6 m

3,3—4,1 m.

Lejtős sáncokra kötött, közepesen kötött rossz vízvezető képességű talajokon van szükség, mert a sáncárokban összegyűlő víz a növények károsodását okozhatja. Ha a sánc lejtősen halad, a be nem szivárgó víz a tábla szélén elvezethető. Nagy táblahossz esetén középtől kétirányú lejtés alakítható ki. A sánc lejtése eróziós okok miatt a 8%-ot nem haladhatja meg. A sáncok távolságát úgy kell megválasztani, hogy a terepen a víz sebessége ne lépje túl a 0,1 —0,2 m/s-ot, a sáncárokban viszont a sebesség 0,2—0,3 m/s körüli legyen.

190