Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
radásra hajlamos tőzeges és kotus rétegek alatt állandósult, a nyár- és fűzcsemetéket mélyültetéssel vagy az ún. mélyfúrásos ültetéssel az állandóan nedves rétegig le kell helyezni. Ha viszont a talajvízszint állandósítása nem történt meg, a bakhátas talajelőkészítési mód útján kialakított vastagabb termőréteg bizonyos határok között ellensúlyozza az időszakosan alászálló talajvíz előidézte kiszáradást. Ennek előfeltétele, hogy a talaj-előkészítés során a tőzeget és a kotut ásványos talajrétegekkel keverjük össze. E nélkül a bakhátalásnak nincs is értelme, de erre — minél mélyebb talajforgatással — egyébként is mindig törekedni kell. Egyebekben a mezővédő erdősávok létesítésére érvényes irányelvek a mérvadóak a láptalajokon is. Ugyanez mondható a kevésbé kötött, laza mezőségi talajok defláció elleni védelmével kapcsolatban is (12. kép). Szikes legelők. E területeken a talajvédő fásítások feladata, hogy szélvédő hatásuk révén megakadályozzák az elhalt növényi maradványoknak a tovahordását, és így elősegítsék azok helyben való humifikálódását. Itt az alapvető probléma abból adódik, hogy a szikes legelők nagy része szélsőségesen kedvezőtlen fatenyészeti adottságaik folytán még nagy költségráfordítás ellenére is csak kis eredménnyel vagy éppen eredménytelenül fásítható. Éppen ezért az egyebütt megszokott, geometriai vonalakból álló, szabályos védő erdősávrendszer a szikeseken nem alakítható ki. Ismeretes viszont, hogy a látszólag egységesen rossz minőségű szikes területeken mozaikszerű tarkaságban kisebb-nagyobb, jobb talajú foltok is találhatók. A szikes legelőkön a védőfásítás tulajdonképpen ezeken a jobb területrészeken létesíthető kanyargós erdőszalagok, erdőfoltok együttese. A tervező fontos feladata az eredményes fásításra alkalmas jobb minőségű helyek felkutatása. Ilyenek főként a kiemelkedő hátas térszintű legelőrészek vastagabb termőrótegfi sztyeppesedet réti szolonyec talajain, továbbá a szikesekbe ágyazódó mederszerű érvonulatok szólonyeces réti, mélyben sós réti talajtípusain adódnak. Az előbbiek — korlátozott kiterjedésük miatt — inkább csak erdőfoltok létesítésére alkalmasak. A mederszerű érvonulatok nyújtják a jóval nagyobb lehetőségeket területnagyság tekintetében is, de mindenekelőtt azzal, hogy hosszan elnyúló és elágazó véderdősávok alakíthatók ki befásításukkal (13. kép). Az összefutó vizek hatására itt mindig kedvező a felszíni vízellátottság, ezenfelül igényesebb fafajok (pl. óriás nyár, korai nyár, kocsányos tölgy) telepítését és a fák kiemelkedően jó növekedését is lehetővé teszi. Ennek következtében nemcsak a szél elleni és a talajvédelem lesz hatékonyabb, hanem a faanyagtermesztés nézőpontjából is igen értékes és nagy teljesítőképességű erdősávokat, galériaerdőket kapunk. A legelő- és a rétgazdálkodásra értéktelen zsombékos laposokban nagy bakhátas talaj- előkészítéssel (10 m széles, 100 cm magas bakhátak) szintén megteremthetők az erdőfoltok eredményes telepítésének az előfeltételei. A szikes legelőkbe ékelt fásításokat a legelő állatok károsításai veszélyeztetik. Teljes védelmet nyújt, ha a legelőfásítások szegélyeit minden oldalról lezárjuk 2—2 sornyi szélességű ezüstfa szegélysávval. Ez a megoldás egyébként minden legelőfásításkor célszerű. Ahol a felsorolt kedvezőbb természetes fásítási lehetőségek hiányoznak, ott kerülhet sor — különleges esetekben — a rosszabb szikes legelőkön is erdősávok telepítésére, pl. az említett kedvezőbb termőhelyeken létesített fásítások összekötésére. Ennek a lehetőségei a szolonyec típusú szikeseken megteremthetők az ún. komplex talajjavításos szikfásítási eljárás segítségével (Tóth, 1972) (14. kép). A szoloncsák típusú szikeseken azonban a jelenlegi ismereteink szerint eredményes fásítás még melioráció után sem lehetséges. Újrahasznosítási (rekultivációs) fásítások Egyes — társadalmilag igen fontos — termelési ágazatok tevékenysége a felszín megbontásával, a növénytakaró teljes pusztulásával jár. Mindenekelőtt a bánya- művelés kapcsán keletkeznek ilyen területek (szénbányászat, bauxitbányászat, kő141
