Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Kamarás Miklós: A meliorálásra szoruló területek természeti adottságai - Geológiai adottságok
1. táblázat. A eruptiv kőzetek osztályozása Megnevezés Savanyú kőzetek (SiOt=»65%) Átmeneti kőzetek (Si02 = 52-65%) Bázikus kőzetek (SíOíc52%) Kvarc mindig sok van esetleg előfordul nincs Átlagos Si02-tartalom 72 % 65 % 59 % 57 % 48 % Jellemző földpát ortoklász savanyú plagioklász ortoklász savanyú plagioklász bázikus plagioklász Jellemző színes szilikátok biotit biotit amfibol biotit amfibol amfiból piroxén piroxén olivin Mélységi kőzetek gránit gránodiorit szienit diorit gabbró Vulkáni kőzetek újkori riolit dácit trachit andezit bazalt újkor előtti kvarcporfir kvarcporfirit porfir porfirit diabáz hatására könnyen szétrepednek. Az elválás legtöbbször pados jellegű. Mállásuk igen lassú. Először a biotit bomlik el, s a kőzet darává esik szét. A földpátok lassú átalakulásával agyagásványok keletkeznek, a kvarcszemcsék viszont változatlanok maradnak. A mállás során a kovasav mennyisége alig változik, a kalcium viszont jelentősen csökken. A kioldott káliumot a képződött agyag adszorbeálja, a nátrium mennyisége azonban csökken. Szienit. Semleges kómhatású, 50—60% kovasavat tartalmazó kőzet. Általában töm- zsökben (masszívum) vagy lakkolitokban fordul elő. Elegyrészei a káliföldpát, az ortoklász, az amfibol vagy biotit. Kvarcot alig tartalmaz. Nem gyakori kőzet. Némely szienit — ha amfibolt vagy argitot tartalmaz — igen szívós, nehezen mállik. Sok földpátot tartalmazó kőzet, így bomlásakor jelentős mennyiségű nátrium- és alumí- niumvegyületek keletkeznek. Diorit. Kémiailag semleges, 46—60% kovasavat tartalmazó kőzet. Fontosabb elegyrészei az amfibol vagy a biotit, a plagioklász és kevés vagy semmi kvarc. Szilárdságuk nagyobb, mint a gránité és a szienité. Legkönnyebben a biotitdúsak málla- nak, az amfibol- és az argittartalmúak ellenállóak. Mállásuk a szemnagyságtól is függ. A durva szemcséjűek könnyebben elmállanak. Alumínium-, kalcium-, magnézium- és vastartalmúk jelentős. Gabbró. Bázisos kémhatású, 40—50% Si02-tartalmú kőzet. Elegyrészei a plagioklász, az amfibol — piroxén — vagy a biotit, az olivin és a kvarc. Sok kalciumot, magnéziumot és vasat, kevés alkálifémet tartalmaz. Tömzsökben, telérekben fordul elő. Átalakulása a repedések mentén az olivin szerpentinesedésével indul meg. Az apró szemű gabbró igen szívós, szilárd. Peridotitok. A legnagyobb fajsúlyú eruptív kőzetek közé tartoznak. Kémiailag bá- zikusak, 30—50% Si02-tartalmúak. Elegyrészeik az olivin, az olivin mellett az amfibol vagy a biotit. Sok magnéziumot, vasat, kevés alkálifémet tartalmaznak. A peri- dotitok sokszor részben vagy egészben szerpentinné alakulnak át. Bázisos alkáliplutonitok. 40—50% Si02-tartalmúak. Hazánkban csak kevés helyen fordulnak elő (Mecsek). Elegyrészeik a plagioklász, az ortoklász, az argit vagy a biotit, a szodalit, az olivin, a nefelin. Jelentős mennyiségű alumíniumot, kalciumot, vasat, nátriumot és káliumot tartalmaznak. 15
