Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
sikerességének elősegítése és az erdősítési munkák gépesíthetősége érdekében, de még inkább a felszíni vízmozgások mértékének és erejének csökkentésére feltétlenül a már említett Vilcsek-féle szélespadkás vagy teraszos technológiát kell alkalmazni. Ha az adott terület kevésbé szabdalt, az eróziós mélyedések egymástól olyan távolságban vannak, hogy közöttük a gépek számára elegendő munkahosszúság adódik, elégséges, ha csak a szabdalt tereprészeket telepítjük be. Az okszerű gépi munka lehetőleg egyenes vagy nagy ívű haladási irányt kíván meg. A terep domborzati viszonyai folytán lehetséges, hogy az egyenes vonallal vagy nagy ívvel határolandó művelési táblákból kisebb horpadásszerű (konkáv) vagy domború (púpszerű) területrészeket ki kell ejteni. Ezeken — éppen a terepformáik miatt is — szintén védő facsoportokat, erdőfoltokat célszerű létesíteni. Szerkezetük a zárt védőerdők telepítési irányelveivel megegyezik. Erdősávok. Az erózió elleni védelemben az erdősávok szerepe kisebb. A lejtőn lefolyó víz talajba szivárogtatásához ugyanis igen széles, nagy területigényű erdősávok szükségesek. Mindamellett bizonyos helyzetekben az erdősávok is fontos elemei az erózió elleni küzdelemnek, mint pl. az eróziótól veszélyeztetett vagy károsított vízválasztókon, a 600 m-nél hosszabb, meredekebb lejtőkön, továbbá a vízmosások körül (ez utóbbi helyeken gyakran már nem különül el élesen az erdősáv, illetve a facsoport, erdőfolt forma). Az erdősávok területigénye (szélességben) számottevően csökkenthető, ha hatékonyságukat a bennük elhelyezett műszaki létesítményekkel, vízforgó, vízvezető és vízszivárogtató sáncokkal, árkokkal, szivárgókkal, padkákkal fokozzuk. Minthogy viszont az aktív talajvédő, talajjavító hatás lényeges feltétele a sajátos erdei környezet (klíma, avartakaró, alombomlás stb.) kialakulása, ezeknek az erdő- sávoknak a szélessége nem lehet kisebb, mint a felnőtt fa magassága, azaz kb. 20 m. A vízszabályozáson kívül fontos feladatuk az erózió elleni erdősávoknak a hordalék felfogása, ezzel az alattuk elhelyezkedő területek megóvása a hordalékelborítástól. Ennek a szerepnek a betöltéséhez is szükségesek az említett műszaki létesítmények és a talajt borító cserjetakaró. Ha a szél elleni védelemnek az adott helyen nincs különösebb jelentősége, az árnyékolásból eredő növénytermesztési hátrányok csökkenthetők azzal, hogy a sávot tisztán cserjék telepítésével hozzuk létre. A vízválasztók, dombtetők talaja az erős szólhatás következtében igen sokszor jelentős deflációs kárt szenved, az elvékonyodott termőréteg vízbefogadó képessége és víz- gazdálkodása leromlik (7. kép). Itt az erdősávok tehát a szélvédelem útján közvetve vízszabályozó hatásúak, és a víz lefelé indulását késleltetik. A hatékony szélvédelem végett a szerkezetük áttört, de a talajt feltétlenül cserjeszint zárja. Vízszabályozó képességük fokozására ezekben az erdősávokban vízfogó, vízszivárogtató műszaki létesítményeket (sáncok, árkok, padkák stb.) feltétlenül el kell helyezni. A hosszú domború lejtők felső, laposabb részén az erdősávok feladata az oda folyó víz szétosztása, illetve a vízmozgás felgyorsulásának a megakadályozása. Ezekben az erdősávokban ezért vízelosztó árokrendszereket is célszerű kialakítani. Mivel a szomszédos mezőgazdasági kultúrákat mindenekelőtt a nagy nyári záporokból és a hirtelen hóolvadásból keletkező vizek eróziós hatásától kell védelmezniük, ezek az erdősávok 60— 80 m szélesek. A domború lejtők alsó része már igen meredek lehet. Közvetlenül a meredek rész felett, tehát mielőtt még a felszíni vízmozgás felgyorsulna, ajánlatos vízszabályozó erdősáv elhelyezése. A vízmozgás lassítását a jól kiképzett cserjés sávszegéllyel és a sávban elhelyezett elosztó, szivárogtató műszaki létesítményekkel is elő kell segíteni. A homorú lejtők felső, meredekebb szakasza igen kedvez az erózió kialakulásának. Ezeket a lejtőrészeket helyesebb összefüggően beerdősíteni, de legalábbis erdősávokkal sűrűbben behálózni. Ahol a meredek lejtőrész laposabb domborzati formába megy át, a felgyorsult vízmozgások lefékezése végett szükséges erdősávot telepíteni. Ide mindig viszonylag nagy sebességgel érkezik a víz. A vízszabályozáshoz ezért szélesebb erdősáv létesítése kívánatos, mivel csak ez alatt alakulhat ki nagy vízbefogadó 136