Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások

A 4. ábrán láthatjuk, hogy a felületi elfolyást a 10—15 cm-es fűállo­mány csökkenti. A ter­més betakarítása (legel­tetés, kaszálás) után azonban a gyepszint ala­25. táblázat. A felülveténre alkalmas jajok és a fajok borítása szerinti vetőmagmennyiség (állománykiegészítés és javítás jelleggel) százalékos Faj megnevezése Boritási % Tiszta ve­tés esetén vetőmag kg/ha A boritási %-nak megfelelő vetőmag kg/ha fél vető- magmeny- nyiség kg/ha csony, tehát védőhatása • kisebb. Ezért van jelen­Keskeny levelű tősége a mélylazításnak. réti perje 35 33 11,55 5,77 A mélylazító készítette (Poa pratensis) réseken mint szivárgó­Magyar rozsnok 20 49 9,80 4,90 kon keresztül a víz a ta­(Bromus inermis) lajbajut(5. ábra), és a Kurtaper je 10 35 3,50 1,75 talaj fizikai állapota je­(Lolium perenne) lentősen javul, kedve­Szarvaskerep 15 23 3,45 1,72 zően alakul a talaj víz­(Lotus cornicula­gazdálkodása. tus) Tóth A. és Fekete Z. Lódi here 5 16 0,80 0,40 (1967) Délnyugat-Du­(Trifolium i’epens nántúlon végzett vizsgá­var. giganteum) latai felhívják a figyel­Fehérhere 15 16 2,40 1,20 met arra, hogy barna (Trifolium repens) erdőtalajokon a mélyla­zítás csak drénezéssel Összesen 100 31,50 15,74 együtt eredményes. A korábban szántott területeken azonban egymagában is javítja a vizelnyelést azáltal, hogy lazítja a szántott és az alatta levő, ún. eketalpréteget. Vizsgálataik azt is igazol­ják, hogy természetes gyepek alatt általában jobb a talaj szerkezete. Felhívják azon­ban a figyelmet arra is, hogy a mélylazítás a talajok víztartó képességét nem növeli. A víztartó képességet javítja a gyökérzóna mélyítése, amit a mélylazítással együtt a talajba juttatott műtrágyával érhetünk el. Savanyú talajokon meszezés esetén javul a talaj szerkezet és a víztartó képesség is. Az elmondottakat és eddigi ismereteinket összefoglalva a mélylazítás javasolható; — gyeptelepítés előtt a teljes területen, — természetes takarmánytermő gyepeken a Horton-féle eróziómentes szakasz fél távolságában, sávokban. A lejtéstől függő sávtávolságot, a sávszélességet és a lazítás tényleges területét a 26., a lazítás mélységétől függő vonóerő-szükség­letet a 27. táblázat tartalmazza. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálatai szerint a vágóéi alsó részén levő széles lazítókésnek a legjobb a behúzó hatása, a talajfelhordás az egyenes, sima fel­színű, széles vágóélű lazítószár használatakor a legkisebb. Az életlen lazítószár a gyepet szaggatja, nő a borítatlan terület, és az üres foltokat az erózió kikezdi. A termésbiztonság növelése végett kívánatos lenne az öntözés kiterjesztése lejtős területen is. Elsősorban a takarmánytermő gyepek és a jó talajvédő hatású szántó­földi szálas takarmányok öntözése látszik megoldhatónak. A lefolyásvizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy egyszeri öntözéssel lejtőn nem célszerű a talaj tározóterét a DV mértékéig feltölteni, mert a vízadagolás fokozásával az elfolyás fokozottabban nő. Ez az öntözés gazdaságosságát is befolyásolja. A gyeptelepítés és felújítás szervezése. A gyeptelepítéssel a szakirodalom már sokat foglalkozott, és számos üzemi tapasztalatnak is a birtokában vagyunk, ezért e helyütt kizárólag csak a lejtős területekre vonatkozó különleges szempontokkal fog­lalkozunk. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom