Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)

dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások

A 4. ábrán láthatjuk, hogy a felületi elfolyást a 10—15 cm-es fűállomány csökkenti. A termés betakarítása (legeltetés, kaszálás) után azonban a gyepszint ala25. táblázat. A felülveténre alkalmas jajok és a fajok borítása szerinti vetőmagmennyiség (állománykiegészítés és javítás jelleggel)

százalékos

Faj megnevezése

Boritási

%

Tiszta vetés esetén vetőmag kg/ha

A boritási %-nak megfelelő vetőmag kg/ha

fél vető- magmeny- nyiség kg/ha

csony, tehát védőhatása

•

kisebb. Ezért van jelenKeskeny levelű

tősége a mélylazításnak.

réti perje

35

33

11,55

5,77

A mélylazító készítette

(Poa pratensis)

réseken mint szivárgóMagyar rozsnok

20

49

9,80

4,90

kon keresztül a víz a ta(Bromus inermis)

lajbajut(5. ábra), és a

Kurtaper je

10

35

3,50

1,75

talaj fizikai állapota je(Lolium perenne)

lentősen javul, kedveSzarvaskerep

15

23

3,45

1,72

zően alakul a talaj víz(Lotus corniculagazdálkodása.

tus)

Tóth A. és Fekete Z.

Lódi here

5

16

0,80

0,40

(1967) Délnyugat-Du(Trifolium i’epens

nántúlon végzett vizsgávar. giganteum)

latai felhívják a figyelFehérhere

15

16

2,40

1,20

met arra, hogy barna

(Trifolium repens)

erdőtalajokon a mélylazítás csak drénezéssel

Összesen

100

31,50

15,74

együtt eredményes. A

korábban szántott területeken azonban egymagában is javítja a vizelnyelést azáltal, hogy lazítja a szántott és az alatta levő, ún. eketalpréteget. Vizsgálataik azt is igazolják, hogy természetes gyepek alatt általában jobb a talaj szerkezete. Felhívják azonban a figyelmet arra is, hogy a mélylazítás a talajok víztartó képességét nem növeli.

A víztartó képességet javítja a gyökérzóna mélyítése, amit a mélylazítással együtt a talajba juttatott műtrágyával érhetünk el. Savanyú talajokon meszezés esetén javul a talaj szerkezet és a víztartó képesség is.

Az elmondottakat és eddigi ismereteinket összefoglalva a mélylazítás javasolható;

— gyeptelepítés előtt a teljes területen,

— természetes takarmánytermő gyepeken a Horton-féle eróziómentes szakasz fél távolságában, sávokban. A lejtéstől függő sávtávolságot, a sávszélességet és a lazítás tényleges területét a 26., a lazítás mélységétől függő vonóerő-szükségletet a 27. táblázat tartalmazza.

A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vizsgálatai szerint a vágóéi alsó részén levő széles lazítókésnek a legjobb a behúzó hatása, a talajfelhordás az egyenes, sima felszínű, széles vágóélű lazítószár használatakor a legkisebb. Az életlen lazítószár a gyepet szaggatja, nő a borítatlan terület, és az üres foltokat az erózió kikezdi.

A termésbiztonság növelése végett kívánatos lenne az öntözés kiterjesztése lejtős területen is. Elsősorban a takarmánytermő gyepek és a jó talajvédő hatású szántóföldi szálas takarmányok öntözése látszik megoldhatónak. A lefolyásvizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy egyszeri öntözéssel lejtőn nem célszerű a talaj tározóterét a DV mértékéig feltölteni, mert a vízadagolás fokozásával az elfolyás fokozottabban nő. Ez az öntözés gazdaságosságát is befolyásolja.

A gyeptelepítés és felújítás szervezése. A gyeptelepítéssel a szakirodalom már sokat foglalkozott, és számos üzemi tapasztalatnak is a birtokában vagyunk, ezért e helyütt kizárólag csak a lejtős területekre vonatkozó különleges szempontokkal foglalkozunk.

117