Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
dr. Sipos Sándor: Meliorációs eljárások - Agrotechnikai eljárások
— az öntözésre, — az okszerű hasznosításra a gyeptípus megváltozik, pl. réti-szolonyec talajon sovány, illetve apró csenkesz uralkodó növényű gyep helyett a keskeny levelű réti perje vagy a réti ecsetpázsit vagy a tarackos búzafű válik uralkodóvá. Ennek eredményeként a 90 q/ha-os zöldtermés 320—480 q/ha zöldtermésre nő. A gyeptípus az agrotechnikai módszerek hatására 3—4 év alatt változik meg. A túlzott vagy tartósan egyoldalú trágyázás azonban nem mindig jár többlet terméssel, sőt sokszor káros hatású, és a beállt növényállomány leromlásához vezet. A szükséges műtrágyák mennyisége és aránya. A talajok tápanyag-szolgáltató képessége, a gyepállomány faji és populációs összetétele, borítottsága, a termesztési és a hasznosítási cél együttesen szabják meg. A N főképp a termésmennyiségre és a béltartalomra hat, a P, a K, a Ca pedig a gyep állomány-összetételét és beltartalmi értékét befolyásolja. A gyeptelepítés ellenzőinek legfőbb érve, hogy a nagy termést adó első, második, ún. hőségévek után törvényszerűen bekövetkezik a gyep átmeneti, sok esetben végleges leromlása. Lampeter (1960) bizonyítja, hogy a mesterséges gyepekben az egyes fajok háttérbe szorulásának oka a tápanyagigényes kultúrnövények N-hiánya. Bármilyen mennyiségű tápanyagot tartalmazott is eredetileg a talaj, a természetes N-feltáródás a N-igényt követni nem tudja. A telepített gyepek termőképességének fenntartásához a kísérletek alapján a legjobb eszköznek a nagy adagú N-műtrágyázás bizonyult. Balázs (1971) ezt azzal egészíti ki, hogy a bőségévek alatti nagy mennyiségű föld feletti terméssel arányosan megnövekszik a gyökérmennyiség is, amit a talaj nem tud humi- fikálni. A N-hiány következtében és a korhadás során keletkező nagy mennyiségű C02 sem tud az évek során összetömődött felszínű talajból eltávozni (C02-mérge- zés). Öntözés. A telepítés biztonsága és a termésnagyság öntözéssel fokozható. Az idénynorma 300—360 mm, az öntözési forduló kelesztés esetén 8—12 nap, idény alatti öntözéskor 18—22 nap. Idényen kívüli öntözéssel az öntözőberendezések jobban kihasználhatók, csökkenthető az öntözés idényszerűsége. A gyepek nyár végi kelesztése, az álló gyepek bete- lelése, a hiányzó téli csapadék kora tavaszi pótlása segíthető vele elő. A felülvetés és a telepítés kelesztő öntözéséhez kizárólag esőszerű berendezés használható. Az idényen kívüli öntözés célját, idejét és módját a 23. táblázatban, az idény alattiét pedig a 24. táblázatban foglaltuk össze. A felülvetésre felhasznált fajok megválasztása függ: — az ökológiai tényezőktől (a talaj típusától, az éghajlattól, a gyep növényállományától), 23. táblázat. Az idényen kívüli öntözés célja, ideje és módja Agrotechnikai művelet Öntözés agrotechnikai célja Öntözés ideje Öntözővíznorma, mm Telepítés kelesztés VIII. 40 Felülvetés kelesztés IX. 40 Betelelte tés aktív gyökórzóna nyirkosán tartása TX—X. 60 Kiegészítő (elő-) öntözés a téli csapadék pótlása (az I. növedék termését és a II. növedék újrasarjadzásét segíti elő) II—IV. 60 8* 115
