Szabó János (szerk.): A melioráció kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1977)
Géczy Károly: Bevezetés
gyében a Tárná vízgyűjtőjén kijelölt területek komplex meliorációja. A melioráció hatására megváltozott új termelési feltételek között az üzemek többségében a fejlődés meggyorsult. Több üzem a környék példamutatójává vált. Ilyenek pl. a gödrei és a rádóci termelőszövetkezetek vagy a Szentegáti és a Csongrádi Állami Gazdaságok. A leggyorsabban megtérülő meliorációs beavatkozást, a talajjavítást, a felszabadulás után megközelítően 1,5 millió ha területen végezték el. Ez utal arra, hogy a nagyüzemek vezetői felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. A meliorációs munkák megalapozását és továbbfejlesztését széles kutatóbázis segíti. Legjelentősebbek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, a Karcagi és Kompolti Kutató Intézetek, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. A megalapozottságot erősíti a meliorációs munkák előírt szakvéleményezési rendszere is, melynek bázisintézete az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. A területi és műszaki összefüggéseket tárják fel és a területen jelentkező meliorációs munkákat mérik fel az állami költségvetésből finanszírozott tanulmánytervekben, amelyek összhangban vannak az országos vízgazdálkodási kerettervekkel. A hegy- és dombvidóki területek 103 vízgyűjtőjére ezek ma már rendelkezésre állnak. Megkezdődött a síkvidéki területek belvízöblözetenkénti meliorációs tanulmánytervének kidolgozása is. A komplex üzemi feladatok összehangolását szolgálja a rendeleti úton szabályozott üzemi meliorációs terv. Ezek egységes elkészítését a minisztérium által jóváhagyott tervezési irányelvek, a kivitelezést pedig jól felszerelt talajjavító és talajvédelmi vállalatok segítik. Egyre több helyen teremtődött meg a feltétele a társulati kivitelezésnek is. Feladataink. A melioráció hatékonyságának növeléséhez tehát jó alapjaink vannak. A következő időszakban jobban kell vizsgálni az állami támogatást kérő üzemeknél, hogy felkészültek-e a melioráció fogadására. A felkészületlenség ugyanis rontja a hatékonyságot. A szakvéleményezés során szigorúbb mércét kell alkalmazni. Ki kell zárni a hibás terveket. A kivitelezés során fel kell mérni, hogy a kivitelezőnek meg- vannak-e a munkák jó minőségben és időben való elvégzésének személyi, technikai és munkaszervezeti feltételei. A rossz minőségű és időben elhúzódó kivitelezés veszélyezteti a kitűzött célok megvalósítását. Fokozott gondot kell fordítani a meliorációs létesítmények állagmegőrzésére, karbantartására. A rendelkezésre álló pénzeszközöket koncentrálnunk kell — a nagy értékű ültetvénytelepítések megalapozását szolgáló meliorációra, — az öntözésbe vont területekre, — a szarvasmarhaprogram végrehajtását segítő meliorációs beavatkozásokra, — a talajjavítások ütemének gyorsítására, — a természeti erőforrásokban szűkös tájak komplex fejlesztésére, — a jó talaj adottságú, de a rendezetlen vízállapotok miatt károsodásnak kitett területek rendezésére. A kézikönyv ezeknek a feladatoknak a jobb ellátásához igyekszik segítséget nyújtani. 11
