Szabó Dénes: Gépesített áttelepítésű esőztető öntözőberendezések (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1975)
Az esőszerű öntözés hazánkban - Néhány alapvető tudnivaló
Néhány alapvető tudnivaló Kezdjük az elején! Attól függően, hogy hogyan juttatjuk a talajba az éltető vizet, többféle öntözési módszerről beszélünk. A felületi öntözéssel a talaj felszínén vezetve adagoljuk az öntözővizet, miközben az beszivárog a talajba. Az altalaj öntözésekor a víz a talaj felszíne alatti vízáteresztő rétegben vagy külön erre a célra készített csőhálózatban halad, és onnan szivárog a termesztett kultúra gyökérzónájába. Az esőszerű öntözésnél a vizet gépi berendezéssel csővezetékben, nyomás alatt vezetjük a felhasználás helyére. Ott kis keresztmetszetű nyíláson át nagy sebességgel nyomjuk ki a légtérbe, ahol a vízsugár cseppekre bomlik, és a természetes esőhöz hasonlóan jut a növényre, illetve a talajra. Az esőszerű öntözés általában háromféle műszaki megoldással valósítható meg. Ezeket az egyszerűség kedvéért a továbbiakban öntözőberendezéseknek nevezzük. A hordozható öntözőberendezés összes szerkezeti egysége, szerelvénye az öntözés befejezése után szétszerelhető, és így szállítható át az ú j állásba. E berendezésnek tehát állandó jelleggel beépített szerkezeti egysége nincs. Fontosabb részei az erőgéppel hajtott szivattyú, a fő- és szárny vezeték, illetve a szórófejek. A szivattyú felszívja a vizet, és a fővezetékbe nyomja. Ez gyorskapcsolóval ellátott csőtagokból és különféle idomdarabokból, elosztószerelvényekből, tolózárakból építhető össze. A fővezetékhez kapcsolódik a nála kisebb átmérőjű szárnyvezeték. A berendezéshez rendszerint egy fő- és mindig több (legalább két) szárnyvezetéket szállít a gyártó vállalat. Szintén gyorskapcsolású csövekből építhető ki. A szárny vezetékre szerelhetők a szórófejek. Feladatuk a nyomás alatt érkező víz minél egyenletesebb szétterítése. A félstabil öntözőberendezés részben állandó beépítésű (nem mozgatható), részben az ezekhez kapcsolódó mozgatható, telepíthető egységekből áll. Természetes, hogy vele csak a beépítés területén öntözhetünk. A berendezés állandó jelleggel beépített része a szivattyútelep. Ez nyílt csatornából a felszín alatti nyomócsőhálózatba nyomja a vizet. További beépített részei a felszín alatti nyomócsőhálózat, amely a szivattyútól érkező vizet a talaj felszíne fölé emelkedő hidrán11
